Miért háborognak a társasházkezelők?

A Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) visszautasítja, hogy a lakásszövetkezeti, társasházi tisztségviselőket olyan színben tüntessék fel, mintha nem hajtanák végre a rezsicsökkentésből rájuk háruló feladatokat – olvasható a LOSZ állásfoglalásában. A szövetség az önálló képviselői indítványként, a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő törvénymódosítás benyújtott tervezetére reagált.

Mint írják, a  LOSZ  elnöksége egyértelműen kinyilvánította, hogy a kormány rezsicsökkentési intézkedéseinek támogatása mellett indokolt felhívni a figyelmet arra is, hogy a lakásszövetkezetekre és társasházakra a rezsicsökkentés meghirdetett szabályai közvetlenül nem vonatkoznak, de a közös épületrészek közszolgáltatásainak rezsicsökkentése kihatással lesz a fizetési kötelezettségekre (közös költségre, fenntartási hozzájárulásra). Ez a közvetetten jelentkező hatás azonban csak a gazdálkodási év lejártával, a szóba jöhető rezsicsökkentésben érintett közüzemi szolgáltatások jóváírt díjainak összesítése után állapítható meg. Erre viszont 2014. január-május között sorra kerülő éves beszámoló közgyűléseken kell visszatérni.

 

Az  elnökség szerint a lakásszövetkezeti, társasházi vezető tisztségviselők megértették a rezsicsökkentés érvényesítéséből fakadó feladataikat, azokra megfelelően felkészültek és a 2013 évről szóló, de a következő év tavaszán összehívásra kerülő beszámoló közgyűléseken kötelezően visszatérnek.

 

Többletköltséggel jár a törvénymódosítás

 

Az Országgyűlés elé e témában beterjesztett önálló képviselői indítvány azt sugallja, hogy rendszabályokat kell alkotni annak érdekében, hogy a rezsicsökkentést e körben végrehajtsák. A törvénytervezet csak megerősíti a jelenleg is hatályos előírások szerinti beszámolási kötelezettség tényét, a fizetési kötelezettség megállapítására vonatkozó szabályokat, ugyanakkor többletdíjazás nélkül, de a valóságban többletköltség felmerülésével járó hirdetményi kötelezettséget ír elő, megfejelve ezt újabb, immár két időpontra is vonatkozó írásos tagi, tulajdonosi tájékoztatási kötelezettséggel is.

 

Az érintett házkezelő szervezetek irányába mindez egy bizalmatlansági jelzésnek tekinthető, sőt mi több, ha nem teljesül a tájékoztatási kötelezettség, akkor bírságra is számítani kell. A LOSZ kiemeli, hogy a fenntartási munkákra sem mindig elég forrásokból érdemtelenül már így is sok megy a tájékoztatásra, s felvetik, hogy vajon a tájékoztatási kötelezettség mulasztását hogyan lehet tetten érni, ellenőrizni, bizonyítani. Ráadásul a bírság felemlítése a lakásszövetkezeti, társasházi tisztséget vállalók eddig is szűk körét tovább szűkítheti.

 

Egy tisztességes jogállamban ….

 

…. elvárható, hogy a köz ( a lakásszövetkezetek, társasházak) érdekében végzett tevékenységnél a jogkövető magatartás önmagában is természetes és az érvényesül is – hangsúlyozza a LOSZ. Jelen rendelkezéstervezet a lakásszövetkezeti, társasházi tisztségviselők rezsicsökkentést érintő tevékenységét, a tisztségviselők törvényt követő magatartását kétségbe vonja, számukra a lakásszövetkezetekről, társasházakról szóló törvényeken túl, kiegészítő rendelkezéseket ír elő ezzel a tagi, tulajdonosi közösségek önrendelkező életébe beavatkozik, számukra többletköltségeket gerjeszt.

 

Úgy vélik, elvárható lett volna, hogy az előterjesztő egyeztetést kezdeményezzen és csak a rezsicsökkentést akadályozó gondok megoldásában vállaljon segítő szerepet. Ez elmaradt, most már csak elhamarkodott, kellően át nem gondolt törvény végrehajtásra vonatkozó feladat maradt és az érintetteknek szembe kell nézniük megbízóikkal, meg a számonkéréssel és az esetleges bírsággal is. Ez lenne a cél? – teszi fel a kérdést a szövetség.