Megbízható pénz az euró – mégis szenved mindenki

Megbízható, hiteles pénz az euró – hangoztatta az euróövezeti országok pénzügyminiszteri brüsszeli találkozóját követően Jean-Claude Juncker

Kedd hajnalban tartott sajtótájékoztatóján az ülést vezető luxemburgi kormányfő megerősítette: segített a közös pénzzel kapcsolatos aggodalmak mérséklésében az az európai uniós mechanizmus, amelyről a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagországok segítésére a múlt hét legelején állapodtak meg.
   
Juncker beszámolt arról is, hogy a miniszterek elégedettek azokkal a konszolidációs intézkedésekkel, amelyeket Spanyolország és Portugália ismertetett az euró stabilitásának fokozott védelme érdekében. Csatlakozott hozzá Olli Rehn pénzügyi EU-biztos is, aki hozzátette, hogy részletesen majd a következő, júniusi ülésen értékelik a két ország pótlólagos intézkedéseit.
   
Madrid és Lisszabon azért határozott el újabb takarékossági lépéseket, mert a pénzügyi piacokon az a híresztelés terjedt, hogy Görögország után ők is nehéz adóssághelyzetbe kerülhetnek. A spanyol kormány 15 milliárd eurós megszorító programot indított a múlt héten, a portugál vezetés pedig olyan intézkedéseket hozott, amelyek a korábbi tervekhez képest idén egy, jövőre 2 százalékponttal csökkentik az államháztartás hiányát.
   
Rehn azt is megerősítette, hogy az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hamarosan átutalja Görögországnak a megállapodott hitel első részletét, 20 milliárd eurót.

A pénzügyminiszteri csoportot elnöklő Juncker a sajtótájékoztatón támogatásáról biztosította azt a tervet, hogy az euróövezeti országok költségvetését az Európai Bizottság ezentúl már tervezet formájában, még a nemzeti parlamentek jóváhagyása előtt vizsgálja meg és véleményezze. Az Európai Bizottságnak nem szándéka, hogy beleszóljon a tagországok költségvetési politikájába, de a tagállamoknak is időben tudniuk kell, milyen hatást gyakorolhatnak döntéseik más országokra – emelte ki Juncker.
   
A miniszterek közül többen a hétfő esti találkozón is megerősítették azt a követelményt, hogy a tagországoknak továbbra is fokozott költségvetési fegyelmet és szigort kell tanúsítaniuk, illetve törekedni kell gazdaságpolitikájuk még nagyobb mértékű összehangolására. Többen utaltak a piaci szabályozás folytatásának fontosságára is. Juncker hangoztatta, hogy az EU ki fog állni a pénzügyi tranzakciók adóztatása mellett.

Esett a nyersolaj ára a nemzetközi piacokon hétfőn kora este azokra a félelmekre, hogy az eurózóna növekedését megakaszthatja több tagállam adóssággondja. Röviddel 18 óra után az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 2,71 dollár eséssel 75,22 dolláron volt. A nyugati féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta hordónkénti ára 1,98 dollár csökkenéssel 69,63 dolláron állt.

Az euróövezet után kedden az EU mind a 27 tagországának pénzügyminiszterei találkoznak Brüsszelben. Napirendjükön a gazdasági koordináció javítása, a kockázati alapok szabályozása, a következő évtizedre vonatkozó gazdaságpolitikai és foglalkoztatási iránymutatások és a jövő évi uniós költségvetés is szerepel.

Jót tett az euróövezet stabilitásának a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagországok segítésére a múlt hét legelején kidolgozott európai uniós mechanizmus – állapította meg az övezet több országának pénzügyminisztere hétfőn Brüsszelben. Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter például az euróövezeti miniszteri tanácskozásra érkezve leszögezte, hogy a témában elért uniós megállapodás, illetve az annak nyomán létrejött 500 milliárd eurós mechanizmus tompította a válságot. Megismételte ugyanakkor annak fontosságát, hogy az egyes országoknak törekedniük kell államháztartásuk kiegyensúlyozására és stabilizálására.

Egyetértett ezzel Didier Reynders belga pénzügyminiszter is, aki szerint az euró problémáit elsősorban a dél-európai országok költségvetési helyzete okozza. Osztrák kollégájuk, Josef Pröll kiemelte, hogy az uniós mentőmechanizmus jó irányba mutat. Hangoztatta: az államháztartási hiány kordában tartásával párhuzamosan az egyes országoknak ügyelniük kell arra is, hogy ne akasszák meg a növekedést, amelynek a válság utáni első jelei már megjelentek.

A gyenge euró Kínát is sújtja

Az európai hitelválság okozta károk Kínát is érintik, az euró süllyedő árfolyama  csökkenti a kínai cégek versenyképességét Európában, legnagyobb piacukon, és bonyolít minden olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy lazítsa a kínai jüan merev kötődését a dollárhoz – jelentette Hongkongból a The New York Times.

Az euró árfolyama gyengült a jüannal szemben az elmúlt hetekben és hétfőn 2002 óta a legmélyebb pontra süllyedt. Ezzel kapcsolatban Jao Csien (Yao Jian), a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője hétfői sajtóértekezletén rámutatott: “A jüan mintegy 14,5 százalékkal erősödött az euróval szemben az utóbbi négy hónapban, ez növeli a kínai exportőrök költségeit és negatívan fogja befolyásolni Kína európai országokba irányuló kivitelét.”
   
Egyes közgazdászok szerint az euró válsága járulékosan is sújthatja a kínai kivitelt. A kínai exportőrök erőteljesen támaszkodnak a bankok hitelleveleire szállítmányaik finanszírozásában. Amikor 2009 elején a kínai export időlegesen visszaesett, annak nem az volt a fő oka, hogy az ipari országokban csökkent a kereslet a kínai áruk iránt – írta a NYT -, hanem az, hogy hirtelen megszűntek a kínai és külföldi bankok kereskedelem-finanszírozási műveletei. Ez a tevékenység ugyanis függ a bankok közötti napi kölcsönök árától. Amikor a bankok maguk is nehezebben jutnak pénzhez, a legelső kínálkozó elővigyázatossági művelet a kereskedelem-finanszírozási hitellevelek kibocsátásának csökkentése. Az euróövezet bankjainak a térség államadósság-problémáiból következő esetleges veszteségei már most drágítják a bankközi kölcsönöket. Tung Tao (Dong Tao), a Crédit Suisse fő ázsiai elemzője szerint a kereskedelem-finanszírozás hamarosan ismét súlyos problémává válhat, ha a napi kölcsönök kamata nem süllyed vissza a korábbi szintre.
   
Emellett az euró gyengülése maga is nehézségeket támaszt a kínai cégeknek. Az európai ügyfelek sorra megpróbálják lemondani korábbi rendeléseiket, mert az euró leértékelődése elviszi az egész hasznukat – közölték kínai források. Az európai importőrök arra hivatkoznak, hogy hazai fogyasztóikkal szemben az erős verseny körülményei között nem tudják az árfolyamváltozás arányában növelni az árakat.
   
Mindezen túl az euró gondjai mintegy keresztezték Kína abbeli törekvését, hogy csökkentse 2400 milliárd dollárnyi devizatartalékának függését az amerikai dollártól. Nyugati közgazdászok szerint e tartalékok értéke több tízmilliárd dollárral csökkent az euró gyengülése nyomán, mivel Kína az utóbbi években az amerikai kincstári kötvények rovására növelte az európai államkötvények arányát tartalékaiban.