Megállt a keresletcsökkenés

Kezd túljutni a mélyponton a magyar kiskereskedelem. Ugyan még mindig számottevő, 4,3 százalékos forgalomcsökkenést mért februárban a KSH, de így is ez a legkedvezőbb havi adat a múlt év közepi áfaemelés óta.

Az előző havi számok is mutatták már a konszolidáció jeleit, igaz, akkor a szezonálisan kiigazított mutató is pozitív volt, azaz decemberhez 0,6 százalékos emelkedést jelzett, míg most csak stagnálás volt. A statisztikai hivatal pénteki bejelentéséből kiolvasható trend mindenesetre afelé mutat, hogy valamikor a második fél évben ismét pozitív éves változást láthatunk, erre 2007 eleje óta nem volt példa. Az persze még jó időbe telhet, mire a forgalom volumene újra eléri a 2006-os csúcsot, de a bizalmi indexek és egyéb konjunktúramutatók alapján a fordulat valószínűsíthető.

Ha a kiskereskedelmi forgalom összetételét megnézzük, akkor vegyes képet látunk. A benzinkutak lényegesen rosszabbul jártak tavalyhoz képest az üzemanyagok rekordszintre drágulása miatt; februárban a januárinál is nagyobb, 9,7 százalékos keresletszűküléssel szembesültek. A múlt évhez hasonlóan az iparcikk jellegű termékek sem fogytak jól, 16,8 százalékkal esett a forgalom tavaly februárral összehasonlítva. Mindezzel együtt az élelmiszerek forgalma 2,9, de a nem élelmiszereké is az átlag alatt, 3,7 százalékkal csökkent. Ez azért lehetséges, mert az üzemanyagokat külön kategóriának tekinti a statisztika.

A tavalyi recessziós évben éppen az utóbbi cikkcsoport forgalma alakult meglehetősen stabilan, míg a nem élelmiszerek terén volt a legnagyobb zuhanás. Már ha nem számítjuk a jármű- és alkatrészeladást, amely még mindig bő 30 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.