Hudec László nyomdokain indulhatnak el a magyar építészek Kínában

Építészeti delegációk kölcsönös látogatásának köszönhetően erősödhet az építészet terén a kínai-magyar együttműködés: szeptember elején a Magyar Építőművészek Szövetségének szervezésében magas rangú magyar építészeti delegáció látogatott Kínába, most pedig a Sanghaji Építész Szövetség viszonozta a látogatást Budapesten.

A magyar delegáció Kínában stratégiai együttműködési megállapodást írt alá magas rangú helyi építészeti szervezetekkel. Mindezek eredményeképpen a jövőben magyar építészirodáknak nyílhat lehetősége arra, hogy kínai városokkal működjenek együtt az építészet és a várostervezés területén. A budapesti látogatás kapcsán Építészeti hidak 2010 címmel konferenciát tartottak a Park Hotelben, amelynek során többek között a műemlékvédelem, a kortárs építészet és a várostervezés témaköre került napirendre, emellett pedig a résztvevő felek stratégiai keretmegállapodást írtak alá.

Az együttműködésnek a kulturális alapot Hudec László Sanghajban élt magyar építész munkássága adhatja meg, aki az 1930-as és 40-es években Sanghaj egyik legünnepeltebb és legtermékenyebb építésze volt. 1918 és 1947 között 65 épületet tervezett, köztük a Park Hotelt, amely éveken át Sanghaji legmagasabb épülete volt. A konferencián részt vett Jánossy Péter Sámuel, Hudec László unokaöccse, aki aktívan dolgozik Hudec örökségének ápolásán. A kínai látogatáshoz kapcsolódó sajtótájékoztatón a szerző Csejdy Júlia (Hudec rokona), és Luca Poncellini olasz építészettörténész mutatta be a Holnap Kiadó gondozásában megjelenő, Hudec László munkásságáról szóló könyvet, Csejdy Virág pedig ismertette a Hudec Interaktív Tudástár tartalmát.

A szorosabbra fűzött kapcsolatok keretében a közeljövőben Magyarország évente tíz diákot fogad, hogy tanulmányokat folytassanak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahol Hudec László is tanult. Az együttműködés a felvázolt projektek esetén előkészítő fázisban van, Jánossy Péter Sámuel javaslatát azonban mindkét fél elfogadta: e szerint egy Hudec-épületben hívják életre a Kínai-Magyar Építészeti Klubot, ezzel „méltó emléket állítva a világhírű építésznek és egyúttal megalapozva a mai magyar építészet jelenlétét a térségben”.

Az ázsiai országban egyébként szívesen fogadják a nyugati mérnököket, építészeket, így nem példa nélküli az sem, hogy magyar tervező dolgozik a távol-keleti országban.