Hogyan kezeljük az építési-bontási törmeléket?

A sitt szállítás jól jövedelmező üzletág, kérdés, hogy az elszállított hulladék hol landol. Sok erdő szélét “ékesítik” oda nem illő törmelékek, pedig van legális és nem is túl drága módja a lerakásnak.

Az építési-bontási hulladék általában inert, azaz a környezetre nem veszélyes anyag. A népszerűbb nevén sitt hasznosítására irányuló törekvések egyrészt a lerakók terheltségén kívánnak enyhíteni, másrészt segítik a másodnyersanyagként történő hasznosítást. Az építési és bontási hulladékok hasznosítása az építőiparban világszerte terjed, ma már alapvetően nincsenek műszaki-technológiai akadályai a széleskörű hasznosításnak. Ennek eredményeként másodlagos nyersanyagok jelentek meg a piacon, mellyel külföldi tapasztalatok szerint az építési célra felhasznált ásványi anyagok mintegy 5-10 %-át meg lehet takarítani. Az építési és bontási hulladékok hasznosítása a nyersanyagkímélésen túl hulladéklerakó-hely megtakarítással is jár és jelentős ökológiai előnyei vannak.

Az építési-bontási hulladékok keletkezésének növekvő tendenciáját, a hulladéklerakó helyek telítődését, valamint az elsődleges építőipari nyersanyag források egyre korlátozottabb hozzáférhetőségét és növekvő árszintjét tekintve ezeknek a hulladékoknak a környezetkímélő és gazdaságos hasznosítása aktuális feladat. Az építési hulladékok másodnyersanyagként történő hasznosításának aránya becslések szerint jelenleg kb. 30%. A feldolgozáshoz és hasznosításhoz szükséges eljárások, technológiák ma már rendelkezésre állnak, a fejlett, ipari országokban széles körben alkalmazzák ezeket. E hulladékok előkészítése, azaz az aprítás, osztályozás, valamint az ásványi eredetű komponensek (beton, tégla stb.), a fémek, műanyagok, üveg, papír és fa mechanikai eljárásokkal történő kinyerése nemcsak az elhelyezés gondjait enyhíti, illetve oldja meg, hanem hasznos nyersanyagokat szolgáltat a gazdaságnak. Az építési és bontási hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása azonban csak akkor valósítható meg gazdaságosan, ha a keletkezés időszakában nem keveredik össze más hulladékkal, így az előkezelés technikailag könnyebben, gazdaságilag hatékonyabban elvégezhető.