Égimeszelők Budapesten?

Amilyen kategorikusan nemet mondanak a hivatalos szervek a budapesti felhőkarcolók építésére, ugyanolyan határozottsággal és kitartással bukkannak fel az újabb és újabb tervek az ingatlanfejlesztők részéről, bízva abban, hogy a közvélemény és a szakma oldalán levő gátakat előbb-utóbb mégiscsak sikerül áttörniük.

A fejlesztők egyik indoka, hogy ma már bizonyos körülmények között gazdaságosabb felfelé építkezni, mint oldalirányban, másrészt az ilyen jellegű épületek Budapestet még inkább világvárosi rangra emelnék. De vajon üzleti, vagy presztízs szempontok húzódnak-e meg a háttérben – kérdeztük Michael Smithinget, a Colliers Ingatlanügynökség ügyvezető igazgatóját.

A jelenlegi városrendezési szabályzatban 55 méter a megengedhető legnagyobb épületmagasság, a körutakon belül pedig csak 30 méter. Az első kérdés tehát, hogy a fejlesztők célkitűzéseinek lesz-e valaha egyáltalán reális alapja – mutat rá Smithing.

Bizonyos szempontból hasznos lehet Budapestnek egy-két toronyház, de meg kell vizsgálnunk a kérdést, miért? Egy toronyház kivitelezése, hacsak az építési telkek ára és mérete nem hat ösztönzőleg, főleg presztízsértékkel bír. Az építési költségek, biztonsági, gazdaságossági és üzemeltetési szempontok ugyanis önmagukban nem szólnak mellette.

Ha már mindenképpen felhőkarcolókat szeretnénk egyszer Budapesten látni, akkor mind építészeti, mind funkcionális szempontból hasznosabbnak és reálisabbnak tartaná a Colliers ügyvezetője, ha egy új városrész kialakítása kapcsán adnának helyet az „égimeszelőknek”. Ez a városnak is sokkal előnyösebb lenne, mint ha a meglévő, központi helyekre építenék őket. Smithing szerint a Csepel-sziget teteje kiváló lehetőséget kínál több toronyház építésére is, amelyhez ha a város biztosítaná a korszerű tömegközlekedést, akár egy magyar Manhattanné is válhatna. A közlekedés további modernizálásával, befektetésekkel ez a projekt Csepelt idővel felzárkóztatná a belvároshoz.