Az ország első városi ökolábnyom számításáról számol be a napokban indított blog

Győr ökológiai lábnyomának meghatározása érdekes és változatos feladat, nehézsége abban rejlik, hogy rengeteg adatot kell összegyűjteni és velük sokat kell számolni.

És persze abban, hogy olyan utat kell végigjárni, amilyent előtte más még nem tett meg. Magyarországon ugyanis Győr az első város, amelynek kiszámolják az ökológiai lábnyomát. Akik kíváncsiak erre a különleges vállalkozásra, végigkísérhetik annak lépéseit a szervezők által nemrég elindított gyorlabnyom.blogspot.com címen elérhető blogon. A kutatásban résztvevők tapasztalataikról, a nehézségekről és örömökről egyaránt beszámolnak itt. A látogatók a blogban már most megtippelgetik a végeredményt, azt, hogy szerintük mekkora Győr ökolábnyoma.

Sokakban nyilván felmerül a kérdés: miért foglalkoznak az ökolábnyomot számolók szabadidejüket feláldozva azzal, hosszadalmas adatgyűjtés és bonyolult számolás után végül kapjanak egy „számot”. Hiszen a végeredmény, Győr ökológiai lábnyoma a legtöbb ember számára nem fog ennél többet jelenteni. Azonban ez az egyszerűnek tűnő szám várhatóan nagyon is lényeges dolgokra hívja fel a lakosság figyelmét – megmutatja, hogy milyen mértékben vesszük igénybe bolygónk és közvetlen lakóhelyünk természeti erőforrásait. A szemlélet megértéséhez, így az ökológiai lábnyom, vagy annak mértékegységéül szolgáló globális hektár fogalmának megértéséhez is nagy segítséget ad a www.gyorlabnyom.blogspot.com oldalon elérhető blog. Az érdeklődők itt pontos képet kapnak arról, honnan származik a számítás ötlete, milyen előzményei voltak, hogyan fogtak hozzá a kutatók az adatok begyűjtéséhez, milyen nehézségekbe ütköztek, hol tartanak most, illetve arra is választ kaphatunk, mit várnak a számítás végeredményétől.

„A puding próbája az evés” alapon a győri Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumának tagjai 2010 februárjában már kiszámították a Győrben, az egyetemen megrendezett Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny ökolábnyomát, így megfelelő tapasztalatot szereztek az adatok feldolgozásában. Győr ökolábnyomának kiszámolásánál így inkább az adatok összegyűjtése jelenti a problémát. Bár Magyarországon is működik Központi Statisztikai Hivatal, a szükséges (fogyasztási-, felhasználási, közlekedési és hulladék-) adatok a nyilvántartásokban nem találhatók meg olyan részletezettséggel, ahogy az a londoni ökológiai lábnyom számítás során rendelkezésre állt. Ugyanez a probléma jelentkezik akkor is, ha az egyes szervezetektől (cégektől, hivataloktól) közvetlenül kérnek adatokat. Ezen adatok szolgáltatására törvényi kötelezettség nincsen, az adatok kért összegyűjtése pedig meglehetősen nagy munka. Feltehetjük magunknak a kérdést, mi áldoznánk időt arra, hogy a nyári szabadságolások kellős közepén a rendelkezésre álló időnket 2009-es papírok bogarászásával töltsük? A válasz valószínűleg egyértelmű nem lenne… Ennek ellenére – szerencsés és meglepő módon – sok a segítőkész szervezet. A kutatók tehát meglehetősen „nagy fába vágták a fejszéjüket”, mivel azonban környezettudatosan állnak hozzá a dolgokhoz, mind a kérdőíves felméréseket, mind a levelezést elektronikus úton végzik.