Az ipari parkok fejlődésének néhány főbb vonása (2005-2006)

Az “Ipari Park” cím elnyerésére 1997-től évente meghirdetett pályázat alapján 2005-ig összesen 181 projekt (terület) nyerte el az “Ipari Park” címet. Eddig két park mondott le a cím viseléséről, így ma 179 ipari parkot tartunk nyilván.

A nagy számú park között 30-35%-ban vannak a gyenge gazdasági alapokon álló parkok, míg ~10%-uk a gazdasági eredményeket tekintve nem tekintető ipari parknak.Ugyanakkor szinte az ország minden térségében vannak szakmai és gazdasági értelemben egyaránt erős parkok. Magyarországon jelenleg a klasszikus, zöldmezős nagybefektetőkkel rendelkező ipari parkoktól kezdve, a professzionális üzemeltetésű magántulajdonú parkokon át a vegyes területhasznosítású barnamezős, vagy éppen a logisztikai-, agrárparkokig igen széles a skála.

A parkok fejlesztésének eredményessége is eltérő. A döntő többségében jól fejlődő projektek mellett közel 20, legalább öt éve címmel rendelkező park eddigi működését eredménytelennek kell tekinteni. A 186/2005 (IX. 13.) Kormányrendelet pontosan rögzíti a cím megvonásának feltételeit, így a GKM a felülvizsgálatokat követően kénytelen lesz a címet megvonni a nem teljesítő parkoktól. A 2006-ban meghirdetett pályázaton elnyert új címekről döntést a jövő év elején lehet meghozni.

Az ipari parkok fejlődési különbségei – igen jelentős egyszerűsítésekkel – két fő tényezőre vezethetők vissza: egyrészt az ipari parkok helyi (fizikai és humán) adottságaira, másrészt a fejlesztést végző személyek egyéni adottságaira, szakmai hozzáértésére. A parkok fejlődése szempontjából igen nagy jelentősége van a közlekedési infrastruktúra fejlettségének. Ez különösen szembetűnő az M3 autópálya vonzáskörzetében (pl. Hatvan, Eger, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza), de látszik az M5 mentén is (Kecskemét) és várhatóan az új M6 is hasonló hatást ér el. A korábbi évek ilyen irányú tapasztalatai közismertek, hiszen az M1 vonzáskörzetében (Győr, Tatabánya, Oroszlány) figyelemre méltó eredmények születtek.
Az ipari parkok tekintetében lezártnak tekintjük az EU csatlakozásunkat követő első Nemzeti Fejlesztési Terv fejlesztési-támogatási programját.

Tekintettel arra, hogy az ipari parkok döntően önkormányzati tulajdonban, illetve működtetésben vannak, ez a tény részben a saját források biztosításában, valamint a nagyvállalati besorolás miatt nehézségeket, illetve hátrányokat. Az ipari parkok 2004-2005-ben összesen 2.400 millió Ft támogatást nyertek el – 21 nyertes pályázattal. Ezek eredményeként számos beruházások 2006-ban kezdődött meg.
Tovább bővült azoknak az ipari parkoknak a száma, amelyek dinamikus fejlődésükkel példamutatóan bővítik komplex és fejlett üzleti szolgáltatásaikat (pl. inkubáció, tanácsadás, innováció, logisztika, stb.). Így ma már az ország valamennyi régiójában találunk olyan parkokat, amelyeknek regionális, vagy legalább kistérségi léptékű gazdaságfejlesztő hatása van.
Ezek a parkok lesznek a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) célcsoportjai, nevezetesen az ún. „régiós, országos jelentőségű” ipari parkok, így ugyanezekre a parkokra építhető az új perspektívát jelentő „Integrátori” és a „Kistérségi Gazdaságfejlesztő” minősített ipari parkok kialakítása is.