A hír igaz: 1,4%-kal nőtt a magyar GDP!

A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2011. III. negyedévében 1,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedés hajtóereje elsősorban a mezőgazdaság, másodsorban az ipari export volt. Az elemzői várakozások 0,9-1 százalékos éves GDP-növekedésről szóltak.

Az adat szerint ugyan nem állt meg a magyar gazdaság év/év alapon számított lassulása, de ennek mértéke visszafogottabb lett. Mivel tavaly éppen a harmadik negyedév viszonylag erős volt, az, hogy a bázishatás ellenére 1,5%-ról csak 1,4%-ra csökkent a naptárhatással igazított index, egész jó eredménynek mondható. A friss adat egyébként illeszkedik a havi részadatokból kirajzolódó képünkhöz. Eszerint a harmadik negyedévben az előző időszakhoz képest jó teljesítményt nyújtott az ipar, korrigált a lejtmeneten az export, a mezőgazdasági terméseredmények is jók lettek, ami a nyári hónapokban tesz hozzá hangsúlyosan a GDP-hez. A lakossági fogyasztásban is láthattunk némi “mozgolódást”, bár nyilván nem ez hajtotta a magyar gazdaságot. A fentiekből adódik, hogy a negyedév/negyedév alapon számított GDP-bővülés 0,5 százalékos lett, ami magasabb, mint az előző negyedévi 0,2, de elmarad az egy évvel korábbi 0,7 százaléktól. Ezen kívül az első két negyedév adatát is feljebb húzta a KSH, korábban például stagnálást jelzett a második negyedévre.

A negyedéves adatokból (amelyek azért sokat mozognak a szezonális hatások utólagos értékelése során) az utóbbi két év során szintén egy enyhén lassuló gazdaság képe rajzolódik ki. Ugyanakkor az első három negyedév éves átlagos bővülése 1,8 százalék volt, ami felvillantja annak a lehetőségét, hogy 2011-ben mégis 1,5 százalék felett marad a GDP-bővülés. Ezt segítheti, hogy tavaly decemberben szokatlanul hosszú volt az ipari leállás, így gyenge bázishoz képest kellene nagyot esni. Igaz, az év eleji 3%-os növekedési tervekhez képest kiábrándítónak tűnhet az idei teljesítmény, de ismerve az európai konjunktúra lassulását, nem kell ezt feltétlenül rossz eredménynek tekinteni. Szabó Péter, a KSH szakértője a GDP-adatok kapcsán a Reutersnek elmondta: a mezőgazdaság volt a fő hajtóereje a növekedésnek. Két rossz év után egy átlagos agrárteljesítmény jött az idén, ami 20 százalék feletti növekedést jelent. Az ipar ugyan szintén fél százalékpontot tett hozzá az éves bővüléshez, ám ezt az építőipar mélyrepülése nullára hozta le.

Ugyanakkor a mostani, a várakozásoknál kissé kedvezőbb adat sajnos nemigen változtatja meg a képünket arról, hogy a magyar gazdaság lassulása folytatódhat. A harmadik negyedév sok szempontból korrekciónak is tekinthető ahhoz a második negyedévhez képest, amiben sok minden “összejött”. A gazdaság fő motorjának számító ipari export trendje inkább csak stagnáló, ráadásul az európai konjunktúra igazán csak ősztől fordult lefelé. A gazdaságpolitikai lépések a dinamizálódáshoz szükséges hitelezési aktivitást rontják, a régióban egyedüliként nem indult még újra a hitelezés a válság után. Erre jövőre sem igen számíthatunk. A költségvetésben jövőre óriási korrekció jön: az idén elmaradt kiadáscsökkentés pótlása és az egykulcsos adó bevezetésének ellentételezése is 2012-re maradt, aminek az az eredménye, hogy amíg az idei 1,5 százalék körüli GDP-növekedést még a GDP 2%-a feletti keresleti hatás segítette, addig jövőre hasonló mértékű szűküléssel számolhatunk. Mindezek alapján egyelőre a gazdasági stagnálásnál többre nem lehet számítani jövőre.