Az ügyvédi ellenjegyzés – tények és tévhitek!

De mit is takar pontosan az ügyvédi ellenjegyzés kifejezés? Milyen iratot kell ellenjegyezni, és ha előírás, akkor e nélkül érvénytelen lesz az okirat? Mik a pontos tények és mik a tévhitek? Vágjunk is bele, de egy kicsit távolabbról kell elindulnunk.

Fontos kiinduló pont, hogy főszabályként az okiratokra nem kell ügyvédi ellenjegyzés. Minden esetben külön jogszabály határozza meg pontosan, hogy egyrészt mely típusú ügyletet lehet érvényesen kizárólag írásban megkötni (ezt nevezik a jogászok alaki formakényszernek) és az írásbeliséghez kötött ügyletek körében pontosan mely okiratot kell ügyvédi ellenjegyzéssel (hogy teljesen pontosak legyünk: az ügyvédi ellenjegyzést e körben helyettesítheti a jogkörében eljáró jogtanácsos aláírása vagy közjegyző hitelesítése is) ellátni.

Például egy ingatlan adásvételi szerződést szóban nem lehet érvényesen megkötni, de egy kölcsön szerződés akár szóban is létrejöhet érvényesen. Semmiképpen ne zavarja össze, ha ennek ellenére már látott írásba foglalt kölcsön szerződést ügyvédi ellenjegyzéssel együtt, mert a fentebb írtaknak természetesen ez nem mond ellen. Ilyen létezhet, sőt ez a biztos megoldás, de ettől még nem lesz egy baráti kölcsönnél az írásbeliség és az ellenjegyzés megkívánt formaság.

Nyilvánvalóan tehát azoknál a szerződéseknél, melyeknél nincs eleve írásbeli formakényszer, az ügyvédi ellenjegyzés feltétlen szükségessége fel sem merülhet. És az se zavarja meg, ha van olyan szerződés típus, amit érvényesen csak írásban lehet megkötni (például ilyen a lakásbérleti szerződés, ugyanakkor a lakásbérleti szerződésekre nem kell ügyvédi ellenjegyzés, nincs olyan jogszabály, ami ezt előírná).

De haladjunk tovább, szépen sorban.

Azon szerződés típusok esetében, ahol tehát az írásbeliségen túl valamely jogszabály további feltételként előírja az ügyvédi ellenjegyzés meglétét is, meg kell különböztessünk két kategóriát. Az első kategóriába sorolandók azon okiratok, amelyeknél azok érvényessége függ attól, hogy rákerül-e az ügyvédi ellenjegyzés, ellenkező esetben ezek az okiratok nem alkalmasak az abban foglalt, célzott joghatás kiváltására. Ilyen okirat például egy gazdasági társaság létesítő okirata vagy egy társasház alapító okirata. Ezt nevezik a jogászok anyagi jogi hatálynak.

A másik kategóriába azok az iratok tartoznak, amelyeknek alkalmassága múlik azon, hogy rákerül-e az ügyvédi ellenjegyzés. Erre tökéletes példa az ingatlan adásvételi szerződés, amely ugyan létrejön érvényesen a felek általi aláírással (akkor, ha a felek minden lényegesnek minősülő kérdésben megegyeztek), de ügyvédi ellenjegyzés hiányában ez az okirat alkalmatlan a földhivatali nyilvántartásban történő tulajdonjog-átvezetésre. Ezt nevezzük az okirat alkalmasságának.

Annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk a témáról, fontos megemlíteni, hogy amikor az okiratot az ügyvéd ellenjegyzéssel látja el, az teljes bizonyító erejű magánokirattá válik, ezt az állapotot nevezzük alaki jogi hatálynak.

Ugyanígy teljes bizonyító erejű okiratról van szó akkor is, ha az okiraton két tanú aláírásával bizonyítja, hogy azt valóban a felek személyesen írták alá és szerződéses akaratukat helyesen tartalmazza maga az okirat. Viszont soha nem pótolja a két tanú aláírása az ügyvédi ellenjegyzést!

Az ingatlan adásvételi szerződésnél, mint szemléltető példánál maradva: ha két tanú hitelesíti a szerződést az ügyvéd helyett, az okirat érvényes ugyan, de nem lesz alkalmas ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre! Mind a tanúk által hitelesített, mind az ügyvéd által ellenjegyzett okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, azaz a bíróságon egy esetleges későbbi jogvitában szükség esetén felhasználható.

Miért fontos, hogy teljes bizonyító erővel rendelkezzen egy irat? Nos, úgy tudnám a legjobban szemléltetni, hogy a nem teljes bizonyító erejű magánokirat – legalábbis a bizonyító erő szempontjából – olyan, akár egy bizsu ékszer: csillogni csillog, de jóval kevesebbet ér, mint a nemesfém!

Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd azt bizonyítja, hogy az okirat megfelel a felek kinyilvánított akaratának, valamint a jogszabályoknak, és azt a felek személyesen írták alá, vagy aláírásukat magukénak ismerik el az ügyvéd vagy helyettese (pl. ügyvédjelölt) előtt. A jelenleg hatályos Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény azt is rögzíti, hogy ha az okiratban foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság vagy más hatóság eljárása szükséges, az eljárásban történő képviseletre kizárólag az ellenjegyző ügyvéd jogosult.

Gyakori tévhit az ellenjegyzéssel kapcsolatban, hogy ugyanabban az időpontban kell keletkeznie, amikor a felek aláírják az iratot. Ez nem igaz, az időrendiségnek csak egy aspektusból van szerepe: a felek aláírását megelőzően nem kerülhet az okiratra korábbi keltezésű ellenjegyzés, hiszen nem tölthetné be hitelesítési rendeltetését. A felek és az ügyvéd aláírásának időpontja tehát vagy egyidejű, vagy elválhat egymástól, de ez utóbbi esetben mindig az ellenjegyzés a későbbi. Az ügyvéd szabályos ellenjegyzéséhez az is elegendő, ha a felek egybehangzóan, akár az okirat aláírását követő időpontban együtt vagy külön-külön kijelentik az ügyvéd előtt, hogy az okiratot ők maguk, személyesen írták alá, és a benne foglaltak teljes mértékben egyeznek az akaratukkal.

A teljesség kedvéért ki kell térnünk arra, hogy 2017. június 21. napján 2017. évi LXXVIII. szám alatt új ügyvédi törvény került kihirdetésre, amelynek az okirati ellenjegyzésre vonatkozó része 2018. január 1. napjától lép hatályba. Az új jogszabály sok változást hozott, de az ellenjegyzés körében nem tartalmaz nagyobb újítást, mindössze felzárkózik a technológia rohamos fejlődéséhez: az ügyvéd előtt már elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével (pl. bármely videochat alkalmazás használatával) is elismerhetjük az okiraton szereplő aláírást, azzal a feltétellel, hogy a felvétel és az ellenjegyzett okirat együtt kerül megőrzésre az ügyvédnél.

Jogos a kérdés: adott esetben most tanúkat kell szerezni, esetleg ügyvédet, vagy egyikre sincs valójában szükség, sőt elég, ha szóban állapodok meg? Mely okirathoz mely hitelesítési formát kell vagy lehet választani? Az okirat alkalmassága vagy érvényessége múlik az ügyvédi ellenjegyzésen?

Nos, természetesen elsősorban mindig a vonatkozó jogszabályok az irányadók, közöttük azonban könnyen elveszhet a halandó ember, azok összetettsége, terjedelme és valljuk be őszintén, sokszor bonyolult, alig érthető nyelvezete miatt. A legjobb tanács szinte közhely, de itt is igaz: a legjobb megoldás, ha szakemberhez fordul!

Szerzőnk dr. Kesseő-Balogh Péter ügyvéd, a Jogado Blog szakrétője

Ecovis Hungary Legal, ecovis.hu