Csapások a rövid távú lakáskiadásra! Mi a megoldás?
Rövid távú kiadás: nem 120 és 30 napra korlátozzák az AirBnb-t, hanem várhatóan az önkormányzatok kezébe adják a szabályozás jogát. Ez relatíve jó hír a rövid távú kiadóknak, de káoszt hozhat, illetve elindult a kiskapuk keresése…
Újabb nehézséget jelent az úgynevezett airbnb-s lakások tulajdonosai számára a kormány szabályozási törekvése, mely a szakértői várakozások szerint, némi túlzással, be is zárja a kaput a tevékenység előtt. De hogyan reagálnak erre az airbnb-zéssel foglalkozók? Mi lehet a megoldás számukra?
Az utolsó csapást jelentheti a rövid távú lakáskiadás számára a kormány törekvése a terület szabályozására. A legújabb hírek alapján, úgy tűnik, hogy a kormány ugyan nem lépi meg a korábban emlegetett időtartam-korlátozásokat, hanem végül az egyes önkormányzatok kezébe adja a szükséges intézkedések meghozatalának jogát. Ez pedig azt jelenti, hogy a jövőben az önkormányzatok tilthatják és szabályozhatják is, hogy a területükön lehet-e airbnb-s lakást kiadni.
A korábbi tervek szerint ugyanis évente 120 vendégéjszakára, idén október és december vége között pedig 30 napra korlátozták volna a lakások kiadását turistáknak, ami már elég komoly visszhangot váltott ki szakértői körökben és a médiában.
Egy másik verzió léphet azonban életbe, ami nem jelenti azt, hogy ezáltal könnyebb lenne a rövid távú lakáskiadással foglalkozó ingatlantulajdonosok helyzete.
Persze már régóta szorongatják őket a körülmények, és itt nem csak a koronavírus-járvány miatt lenullázódó turizmusra, a külföldi vendégek számának drasztikus csökkenésére kell gondolni. Korábban már a NAV szemét is elkezdte szúrni az, hogy sokan illegálisan űzték a tevékenységet, így megindultak a vizsgálatok a külföldi portálon jelen lévő, de a tevékenységük után nem adózó lakástulajdonosokkal szemben.
Emellett pedig megszaporodtak a perek is, ugyanis az egyes társasházak lakóközösségei már évek óta megpróbálnak fellépni az ellen, hogy társasházi lakásokat – a VII. kerület “bulinegyede” esetében az egyes házak lakásainak akár több mint felét is – turisták foglalják el, akik egymásnak adják a kilincset, és a legkevésbé sincsenek tekintettel arra, hogy a házban emberek próbálják élni a mindennapjaikat.
A rövid távú lakáskiadás persze enélkül sem volt minden nehézségtől mentes, ahol csak meg kellett vásárolni egy belvárosi lakást, majd “dőlt a pénz”. Schneider Zoltán, a Balla Ingatlanirodák belvárosi irodájának szakmai vezetője szerint sok befektető számára csak menet közben derült ki, hogy mennyi munkát kell befektetni annak érdekében, hogy valóban hozza azt a profitot, amit remélnek tőle. Itt ugyanis többet kell tennie a tulajdonosnak, mint egy átlagos bérlakásnál: figyelni kell a lakás marketingjére, az egyes rendezvények időpontjaira, ezeknek megfelelően módosítani az árakat, folyamatosan kezelni a lakást és a vendégeket.
A másik problémát az jelentette, hogy sok esetben nem olyan volt a lokáció és az ingatlan minősége, mint amit a külföldi turisták elvártak. Egy lepusztult házban, régi bútorokkal berendezett, rossz lokációjú ingatlannal, ahol nem működik a wifi, koszos a konyha, nem nagyon lehet turistákat vonzani.
A rendszernek ugyanis az a sajátossága, hogy az egyes, meghirdetett lakások alatt kommentelhetnek a bérlők, így nagyon gyorsan kiderült, ha valami gond volt egy ingatlannal – hívta fel a figyelmet Schneider Zoltán, aki szerint, ha egy lakás emiatt csak 50 százalékon üzemelt, akkor egészen biztos, hogy veszteséges volt a kiadása.
Ennek ellenére persze olyan túlkínálat alakult ki a rövid távon kiadó lakásokból Budapesten, ami arányaiban jócskán meghaladja a nyugat-európai fővárosokban jellemző szintet – jegyezte meg Schneider Zoltán.
A helyzet azonban most rendeződni látszik azáltal, hogy a Covid-19 által megszorongatott szállodaipar nyomására beindult a folyamat az airbnb-zés hatósági korlátozására. Kérdésként merül fel azonban, hogy mit tehetnek azok, akik eddig ezzel a tevékenységgel foglalkoztak, esetleg több ingatlant is üzemeltettek?
Szórádi Tamás, a Balla Ingatlan ingatlankezelési szakértője szerint két lehetőségük van most a rövid távú kiadással foglalkozóknak: az egyik, hogy értékesítik a lakásukat, amint életbe lépnek az első korlátozások. Ezzel a lehetőséggel biztos, hogy sokan élni fognak, vélik az ingatlanközvetítők, így például Nagy Andrea, a Balla Ingatlan bel-budai és észak-budai irodáinak szakmai közvetítője is arra számít, hogy hónapokon belül piacra kerül az airbnb-s ingatlanok egy része, ami aztán hatással lesz az ingatlanpiacra is.
A másik út, ami a tulajdonosok előtt áll, hogy hosszú távú lakáskiadásra váltanak. Utóbbi kapcsán persze figyelembe kell venni, hogy egy hosszú távra kiadott ingatlannal elérhető jó esetben 4-5 százalékos hozam meg sem közelíti egy jól működő airbnb-s lakással elérhető hozamokat. Ennek ellenére egy biztos bevételt, sőt adott esetben valódi passzív és stabil jövedelmet jelent.
Persze azért ennek megvannak a feltételei. Hiszen, mint Szórádi Tamás felhívta rá a figyelmet: a bérlők sokkal tudatosabbá váltak az elmúlt években, és sokan közülük ma már nem írnak alá bérleti szerződést bármilyen feltételekkel. Nem csak a lakás elhelyezkedésére, méretére figyelnek, hanem a minőségére is, vagyis a lakás-kiválasztási folyamat sokkal tudatosabbá vált, legalábbis a 100 ezer forintos árszint felett.
A komolyabb elvárásoknak pedig meg kell felelniük a lakástulajdonosoknak. Az nem elég, hogy odadobnak egy kulcsot a bérlőnek, hiszen ma már a hosszú távú bérlők is egyre inkább elvárják a szolgáltatói szemléletű bérbeadást. Így például természetes számukra, hogy egy lakással kapcsolatban felmerülő problémát azonnal kezeljen a bérbeadó, még akár hétvégén is. De ugyanígy elvárás, hogy a bérleti díjakat átutalással is fizetni tudják, és akkor tegyék ezt, amikor nekik kényelmes, valamint az elszámolások is pontosan követhetők legyenek.
Ez az oka annak, hogy a bérleti szolgáltatások professzionális irányba tolódtak az elmúlt években, és egyre nagyobb számban jelennek meg a magántulajdonosok által birtokolt, de már management cégek által kezelt lakások. Mindez a tulajdonosok számára is kedvezőnek tekinthető változás, hiszen a management cégeknek köszönhetően most már valóban passzív jövedelemre tehetnek szert a befektetésükből, azaz nem kell foglalkozniuk a lakással és a bérlő problémáival, mert a munkát elvégzik helyettük az ingatlankezelők.
A menedzsment cégek tevékenységi körébe ugyanis beletartozik a lakás meghirdetése, a hirdetéshez tartozó professzionális fotók és szövegek elkészítése, a bérleti szerződés megkötése. Ehhez egyébként csatolnak egy jegyzőkönyvet is a lakás és a bútorok állapotáról, mely tényalapként elejét veszi bármilyen esetlegesen felmerülő vitának – hívta fel a figyelmet Szórádi Tamás.
De ami a tulajdonosok számára talán még fontosabb: az ingatlankezelők beszedik a bérleti díjat, mégpedig pontosan, valamint ügyelnek a rezsi megfizetésére, az egyenlegek alakulására és a különböző közművekkel történő kapcsolattartásra. Ha pedig karbantartási feladat merül fel, akkor intézik a szakembert, általában régóta foglalkoztatott, stabil partnerek segítségével, így a probléma gyorsan, szakszerűen kerül megoldásra.
Az eddig rövid távú lakáskiadásban érdekelt ingatlantulajdonosok számára tehát van lehetőség arra, hogy továbbra is folyamatos bevételük származzon az általuk birtokolt lakásból vagy lakásokból, ráadásul a korábbinál sokkal kényelmesebb módon: hiszen valódi passzív jövedelemhez jutnak, amennyiben menedzsment szolgáltatót bíznak meg ingatlanjaik kezelésével.