Érinti-e a kiskereskedelmi cégeket különadó?
Bár egyelőre még nem ismeretesek a kereskedelmi láncokat sújtó 30 milliárd forint értékű különadó pontos részletei, a várható számokról a Portfolio.hu elkészítette az első becsléseit.
A bolti kereskedelmi szektort érintő adóról Matolcsy György tegnap este azt közölte, hogy háromkulcsos lesz az adó: 500 millió forint nettó árbevételig nulla a kulcs, 500 millió forint és 100 milliárd forint közötti nettó árbevétel esetén 0.1 százalék, ezt meghaladó esetben pedig 2 százalékos lesz a kulcs – tette hozzá. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mi jelenti az adóalapot és hogy melyik cég mennyit fizethet majd.
A számításokat nagyban megnehezíti, hogy a hálózatok pontos profitszámai nem ismeretesek. A Portfolio számításai során referencia-indexnek a hálózatokat üzemeltető cégek csoportszintű eredményeit vette alapul. A két lezárt pénzügyi évben a Tesco esetén az adózás előtti eredmény a bevételek 5.4, illetve 5.6 százaléka, az Auchan esetén ugyanez a szám 2.8, illetve 2.9%, míg a Metronál 2.4 és 2.1%.
Ez alapján a szektor 3%-os eredményszintjével átlagolva tavaly 108 milliárd forint, 5% százalék mellett 178 milliárd forint volt az adózás előtti eredmény. A számítások szerint a profitabilitást jelentősen befolyásolja, hogy Magyarországon a számos szereplő miatt átlagnál nagyobb verseny van, mely jelentősen csökkenti a profitabilitást. A fenti számok alapján a végső következtetés pedig azt jelenti, hogy a láncok profitjának 17-28%-t teheti ki a különadó.
A három legnagyobb piaci szereplőt és piaci részarányukat vizsgálva (mely a teljes hazai forgalom 47%-t adta 2009-ben), a Tesco, a CBA és a Coop együttesen 14.2 milliárd forintot kénytelen fizetni az államkasszába. Lebontva 5,3, 4,6, illetve 4,3 milliárd forintot jelent ez. Egyelőre ezek persze feltételezések, a pontosabb információkig az elemzők csak tapogatóznak.
Mindenesetre a legnagyobb szereplők közül a Tesco-Globál Áruházak Zrt. már reagált is a tervezett adónemre, mondhatjuk igencsak boritékolható közleményben. Eszerint “az adó bevezetése a munkahelyteremtést és beruházásokat sodorja veszélybe. A piaci bizonytalanság, amit az ehhez hasonló lépések okoznak, kifejezetten hátrányos az ország megítélése szempontjából, különösen egy olyan időszakban, amikor Magyarországnak mindennél jobban szüksége van külföldi befektetésekre és az ezek nyomán keletkező új munkahelyekre, gazdasági növekedésre”.
A portfolio.hu alapján.