Megszorít a fővárosi önkormányzat

Jelentős, szinte minden területet érintő megszorításokra készül a Fővárosi Önkormányzat – derül ki a főváros honlapján megtekinthető 2011-es költségvetési koncepcióból. Kevesebb pénz juthat sportra, kultúrára, városműködtetésre, de a tavalyinál kevesebb pénzt szánnak közvilágításra is.

Az önkormányzat önmagán is több milliárdot szeretne megspórolni, de a város rossz pénzügyi helyzete miatt veszélybe kerülnek olyan nagyberuházások is, mint az Andrássy út közlekedésének fejlesztése vagy a bicikliutak építése.

“Egyértelműen válsággal állunk szemben, válsággal kell megküzdeni” – olvasható a Fővárosi Önkormányzat 2011-es költségvetéséről szóló javaslatban, amelyet szerdán kezd tárgyalni a Fővárosi Közgyűlés. A Tarlós István által aláírt bevezető szerint a tervezet nem tekinthető “saját költségvetésnek”, mivel az önkormányzat válsággal küzd, és saját elképzeléseit is csak akkor tudja megvalósítani, ha azokat több hónap alatt előkészíti, mivel a város gazdálkodása jelenleg nem áll biztos alapokon.

A koncepció szerint újdonságnak számít a költségvetési tervezetben többek között az, hogy reális becslésekre épít, illetve az, hogy a következő évek előre látható kiadásai (például a nagyberuházások már betervezett költsége) csak akkor jelenhetnek meg a költségvetésben, ha megvan rájuk a fedezet is.

Atkári János, a főpolgármester pénzügyi tanácsadója a múlt héten már arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a fővárosi uniós beruházások önrészére lehívandó, év elején felvett negyvenmilliárd forintos hitellel az önkormányzati adósságállomány eléri a 200 milliárd forint feletti szintet. “Emiatt megszorítások várhatók” – mondta Atkári.

A költségvetési koncepció 2011-re 460,8 milliárd forint bevétellel számol, a kiadásokat összesen 473,8 milliárdra tervezi. A következő hét évre vonatkozó terv szerint a következő években a kiadások nem lépik majd túl a főváros bevételeit, ugyanakkor a koncepció a főváros bevételeinek a csökkenésével számol a mostanihoz képest (2013-ra például 341, 2017-re pedig 372 milliárd forint bevétellel számol). Működési kiadásokra 2011-ben összesen 260 milliárd forintot költene a főváros, ami 9 milliárddal kevesebb a 2010-es költségvetés működési kiadásainál. Megfeleznék a városrendezésre fordított összeget, kétmilliárd forinttal kevesebb juthat a kulturális területnek, de 3 milliárd forintot spórolnának a Fővárosi Önkormányzat működésén is.

Kevesebb csillogásra, több a parkolásra

Leginkább azokat a forrásokat vágná vissza a főváros, amelyet eddig a kötelező feladatain felül költött bizonyos területekre. A spórolás másik része abból tevődik össze, hogy idén számos olyan civil szervezetet nem támogatna már a főváros, amellyel tavaly még volt szerződése, de ezek 2011-re már lejárnak. A tavalyi költségvetéshez képest szinte minden feladatcsoportra költött forrást csökkentene a főváros, ez alól a következők a kivételek: a közlekedési és parkolási feladatok (8 helyett 10 milliárd forint), a vállalkozási és vagyonkezelési feladatok (1,2 helyett 2,8 milliárd forint) és a tartalékkeretek (4 helyett 8,3 milliárd forint).

Megfeleződik a városrendezésre (pl. parkfelújításra, műemlékvédelemre) szánt pénz: 631 millióról 294 millióra csökken a tervezet szerint. A budapesti közvilágításra 2010-ben 5,9 milliárd jutott, idén a tervezet szerint csak 5,5 milliárd, ami “alapszintű közvilágítás biztosítására” elég. A sportcélokra költött összeg 635-ről 300 millió forintra csökkenhet, a kultúra támogatására a tavalyi 16,4 helyett 14,6 milliárd forint jut a koncepció szerint. A tömegközlekedési feladatokra 37 helyett csak 32 milliárdot, városrendezésre 631 helyett 294 millió költene a főváros.

Jelentősen spórol az önkormányzat önmagán is. Igazgatási feladatokra – vagyis a fővárosi önkormányzat ügyosztályainak, frakcióinak, vezetői irodáinak működtetésére a tavalyi 15 milliárd helyett 2011-ben csak 12 milliárd forint jut. Ennek része a sajtóosztály költségvetésének 616-ról 100 millióra csökkentése, és a főpolgármesteri iroda külföldi utazásokra fordítható pénzének 50-ről 40 millióra csökkentése. Jelentősen visszavágják többek között az adóüggyel foglalkozó munkatársak jutalékát (474-ről 270 millióra), és a főpolgármester-helyettesi irodának is 30 millió forinttal kevesebb jut a koncepció szerint. A tanácsnokok között tavaly még 33 millió forintot osztottak szét, idén nem kapnak pénzt.

Az önkormányzati testület kiadásai a koncepció szerint 633-ról 389 millióra csökkennek. Ezt többnyire a közgyűlési képviselők számának csökkenése teszi lehetővé. A frakciók idén 95 helyett csak 61 milliót kapnak, a bizottságok 11 helyett 38 milliót. A bizottsági céltartalékok megszűnnek: tavaly még több mint félmilliárd forint jutott erre a célra. Az önkormányzat személyzeti osztálya idén 405 helyett mindössze 268 millióból gazdálkodhat, a nemzetközi szervezetek tagdíjaira idén már csak 40 milliót szán a főváros a 2010-es 54 millióval szemben. Megszűnnek a közterületekre kihelyezett infoterminálok (ez 23 millió forint megtakarítást jelent), Budapest honlapját pedig ezentúl a főpolgármesteri irodán belülről működtetik (31 millió forint megtakarítás).

A lakásügyi kiadásokra tavaly még 564 milliárd forint jutott, ami 2011-ben sem csökken jelentősen a koncepció szerint. Az újonnan létrehozott Budapesti Közlekedési Központ Zrt. 150 millió forinthoz jut az idén közlekedésszervezési feladatokra.

Veszélybe került nagyberuházások

A Margit híd felújítására idén a koncepció szerint 14,3 milliárd forintot szán a főváros, útfelújításokra pedig 7,3 milliárdot. Ugyanakkor több, már folyamatban lévő fejlesztést leállítanak. Ilyen például a közösségi közlekedés fejlesztésének leállítása az Andrássy úton, a Dózsa György úton, a Krisztina körúton vagy a IV. kerületi Szilágyi úti bicikliút építésének leállítása. Az eddigi tervekkel szemben nem újítják fel a tervezet szerint az Állatkerti körút melletti parkot és a Nehru-parkot sem, nem szerelnek új klímaberendezést a Mikroszkóp Színpad épületébe, és nem fedik le a kerengőt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Leáll a Péterfy Sándor utcai kórház műszerbeszerzése a tervezet szerint.

Már korábban bejelentették, de a koncepcióban is szerepel, hogy nem épül meg a négyes metró második szakasza. A metróépítkezés első ütemének idei költsége 62,7 milliárd forint lesz, a kapcsolódó beruházások pedig mintegy 10 milliárdba kerülnek. Ettől az évtől a 4-es metró költségei folyamatosan csökkennek, 2012-re 54,5 milliárdot, 2013-ra 17,8 milliárdot, 2014-re pedig 13,6 milliárdot terveznek. Az állam a kivitelezést 2012-ben 52,4 milliárddal, 2013-ban 22,7 milliárddal, 2014-ben pedig 15,2 milliárddal támogatja.

Szerződést bontanak a hajléktalanellátókkal

A koncepció alapján megváltozik a hajléktalanellátás finanszírozása is. A táblázatokból kiderül, hogy tavaly összesen 14,7 milliárd forinttal támogatta a főváros a hajléktalanokat segítő alapítványokat, az idén erre a célra 14 milliárdot irányoz elő a tervezet. A pénzek eloszlása mellett azonban az olvasható, hogy ez az összeg csak kilenc hónapra jár, miután “2011-ben fel kell mondani a szerződéseket […]. A szerződések felmondása után háromhavi előirányzat nem szükséges.” A megjegyzésből nem derül ki, hogy ezentúl milyen formában finanszírozza majd a hajléktalanokat segítő szervezetek munkáját Budapest, ha azok elveszítik a szerződés alapján eddig kapott támogatásaikat. Az érintett szervezetek között ott vannak a legnagyobbak is, például a Menhely Alapítvány, a Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat, az Oltalom Karitatív Egyesület vagy a Hajléktalanokért Alapítvány.

Tarlós István főpolgármester korábban azt mondta, nagyobb hangsúlyt fektet majd a főváros a hajléktalanok problémáinak megoldására, többek között például szociális bérleti rendszert hoz létre, részben azoknak, akik ezentúl nem alhatnak az aluljárókban. Az [origo] erre vonatkozó kérdésére a főváros sajtóosztályán annyit közölt, egyelőre csupán koncepcióról van szó. A részleteket csütörtökön sajtótájékoztatón ismerteti Tarlós István és Atkári János, a főpolgármester pénzügyi tanácsadója.

Több alapítvány esik el néhány milliós vagy néhány tízmilliós támogatástól. Bár tavaly még jutott neki pénz, idén nem kap támogatást például a Hálózat a Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány (-150 millió), az Oltalom Karitatív Egyesület (-26 millió), a Roma Polgárjogi Alapítvány (-8 millió), és idén nem kap támogatást több fővárosi oktatási alapítvány sem. A gyermekvédelmi intézményrendszerben is több, megtakarítást célzó átalakítást javasol a költségvetési tervezet.

A kisebbségek a tavalyi 121 millió helyett idén már csak 42 milliót kapnak. Ez utóbbiról az [origo]-nak a Fővárosi Önkormányzat sajtóosztályán azt mondták, az LMP tiltakozott a mintegy 70 százalékos csökkentés ellen, a Fővárosi Közgyűlés illetékes bizottsága pedig hétfőn úgy döntött, végül csak 5 százalékkal csökkenti a kisebbségi önkormányzatok támogatását. A sajtóosztályon hangsúlyozták, hogy jelenleg csupán a költségvetés koncepciója készült el, vagyis az adatok nem véglegesek, még számos ponton lehet változás.

A budapesti színházak támogatása szinte minden esetben csökken. A József Attila Színház például idén 200 milliót kap, bár tavaly még 354 millió forint jutott neki, de a többi színház is többnyire tízmilliós nagyságrendű támogatáscsökkenéssel számolhat a koncepció alapján. A Nemzeti Vágtára idén nem adna pénzt a főváros (tavaly még 50 millió forinttal támogatta a rendezvényt).

Wirth zsuzsanna