Életveszélyes lehet a csőd – Mégis jöjjön minél hamarabb?

Egyre inkább úgy tűnik, hogy az eurózóna döntéshozói a rossz és a még rosszabb forgatókönyvek közül választhatnak azt követően, hogy a görög államcsőd esélye a közbeszéd tárgyává vált és ezzel az övezet adósságválsága egy újabb fázisba lépett.

Nyomós érvek szólnak amellett, hogy az egyesek szerint életveszélyes láncreakciókat hozó eseményt minél későbbre halasszák, de amellett is, hogy ezen jobb minél hamarabb túlesni azért, hogy a későbbi még nagyobb fájdalmakat mérsékelni lehessen. De álljunk meg egy pillanatra! Valóban ott tart a helyzet, hogy elkerülhetetlen a görögök csődje? És ha igen, akkor annak milyen tovagyűrűző hatásai lehetnek Görögországban és az eurózónában? Alábbi elemzésünkben ezekre a súlyos kérdésekre mutatjuk be a gyakran nem túl szívderítő válaszokat.

A 110 milliárd eurós, három éves futamidejű görög hitelprogram 2010 májusában indult el és amint azt az alábbi ábra mutatja: a hitelért akkor vállalt megszorító csomag nyomán elcsúszott a gazdasági pálya legfontosabb pontjain a görög kormány. Az intézkedések miatt ugyanis a vártnál nagyobb recesszió alakult ki tavaly, illetve ez várható idén is, ez pedig főként az adóbevételek tervtől elmaradása miatt az államháztartási hiánycél tavalyi lényeges elvétését hozta.

Már most látszik, hogy az idei deficitcélt (7,4% a GDP arányában) sem tudja tartani a görög kormány, ezért fog bejelenteni húsvét után egy 25 milliárd eurós nagyságrendű újabb megszorító csomagot és egy újabb nagy privatizációs tervet. Az is lehet azonban, hogy nem ilyen tartalmú bejelentés érkezik húsvét körül, hanem az államadósság átstrukturálása, amint arról már keringenek a piacon a pletykák.

Tovább a Portfolio.hu elemzésére.