Minden hiteltípuson szigorítanának

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kezdeményezni fogja, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás jelzálog alapú hiteleknél már bevezetett szigorú feltételeit mindenfajta hiteltípusra kiterjesszék, jelentette be Balogh László, a PSZÁF fogyasztóvédelemért felelős alelnöke csütörtökön.

Balogh László emlékeztetett arra, hogy a PSZÁF csak 2010. január 1. óta pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóság, korábban nem volt ilyen felhatalmazása. Mint elmondta, a pénzügyi fogyasztóvédelem a válság terméke, a világ a válság nyomán ismerte fel, hogy a pénzügyi termékek esetében sokkal bonyolultabb mögöttes konstrukciókról és kockázatokról van szó, mint az egyéb termékek, szolgáltatásoknál. “Indokoltnak látjuk, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás feltételrendszere mindenfajta hiteltípusnál szigorú legyen, a felügyelet hamarosan megteszi erre vonatkozó javaslatát” – mondta az alelnök. A PSZÁF szükségesnek látja azt is, hogy a törvény a jelenleginél több területen hatalmazza fel rendeletalkotási joggal a felügyeletet.

A lakossági hitelek árazása a PSZÁF szerint továbbra sem átlátható, e téren a referenciakamat plusz fix felár irányába kell elindulni, hangsúlyozta Balogh László. Ez szerinte nemcsak az átláthatóságot erősítené, hanem azzal, hogy elismeri a külső körülmények változását, az intézményeket is védené. Arra a kérdésre, hogy mit lehetne tenni a meglévő hitelek árazásának átláthatósága érdekében, kifejtette: ha a jogalkotó úgy dönt, a meglévő hitelszerződéseknél is előírhatná – például a szerződésben rögzített következő kamatperiódusától kezdődően – a konstrukciók kötelező átalakítását referenciakamat-alapúvá. Az alelnök a terveket ismertetve elmondta: szeretnék tovább bővíteni a fogyasztóvédelmi tanácsadó hálózatot, amelynek irodái már nyolc megyeszékhelyen működnek a PSZÁF szakmai felügyeletével és részbeni finanszírozásában.

A Pénzügyi Békéltető Testületet (PBT) eddig mintegy 600 ügyben keresték meg a fogyasztók, s több mint 60 intézmény tett önkéntes alávető nyilatkozatot. Egy-két intézmény nem volt hajlandó együttműködni a PBT-vel, aminek fogyasztóvédelmi bírság lett a vége, az együttműködés ugyanis a törvény szerint kötelező, csak a döntésnek való alávetés önkéntes. Míg tavaly egész évben 133 millió, az idén szeptember végéig 242 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a felügyelet. Balogh László elmondta: a törvényi bírságlimitek keretein belül a felügyelet a konkrét összeg kiszabásakor például azt is mérlegeli, hogy az intézmény mekkora jogsérelmet, kárt okozott a fogyasztóknak, visszaeső-e, sőt azt is, hogy mekkora a mérlegfőösszege, előző évi nettó árbevétele, hogy – kis cég esetén – a bírság ne lehetetlenítse el a működését. Az alelnök ismertette továbbá, hogy az árfolyamgát igénybevételére október elejéig 1 750 ügyfél jelezte szándékát, s több mint 800-an már szerződést is kötöttek.