900 milliárdot kap az építőipar
Mintegy 900 milliárd forintnyi építési megbízásra számíthat az építőipar 2014-ig, ebből 300-350 milliárdnyi lesz az új kiírás – mondta Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) mai közgyűlésén.
A szakma által rendszeresen hangoztatott kifogásra, miszerint az uniós projektekben résztvevők kifzetése éveket is késhet, vagy egyáltalán nem történik meg, az NFÜ elnöke az ÉVOSZ mai közgyűlésén úgy reagált, nincsenek a rendszerben számlák. Az ütemezés szerint 1184 milliárd forint értékben kellett volna beérkezniük az NFÜ-höz, ehelyett 184 milliárdnyi érkezett be, aminek a fele hiánypótlás miatt van késedelemben.
Az NFÜ megítélése szerint nem a beérkező számlák kifizetésének lassúsága a legnagyobb probléma, hanem a finanszírozás, pontosabban annak a hiánya – fogalmazott Petykó. Ennek a megoldása érdekében dolgozták ki azt a javaslatot, amely a készültség foka szerint juttatná folyamatosan előlegekhez a szállítókat. Emellett póbálják a faktoring jellegű tevékenységet és a hitelgarancia rendszert erősíteni. Petykó szerint ez kulcsfeladat, ha nem akarunk több ezer milliárdos forrásvesztést elkönyvelni 2013-ban.
Tolnay Tibor ÉVOSZ elnök megjegyezte, hetente rendeszeresen azzal keresik meg az építési piaci szereplők, hogy befogadott, teljesítési igazolással rendelkező számláikat nem fizetik ki, sőt közlik velük, hogy a fizetést leállították. Kemény Péter, a Főber Zrt. vezérigazgatója hozzátette, az uniós projektekben résztvevők sor végén álló alvállalkozói közül nagyon sokan ezért mentek csődbe, illetve lettek felszámolva. Mint mondta, becslések szerint a befejezett uniós projektek résztvevőinek csak a tavalyi elmaradások miatt 40 milliárddal tartoznak.
Petykó Zoltán szerint az eljárások felülvizsgálata miatt 1,3 milliárd forintot vissza kellett vonni a kedvezményezettektől, s korábban vállaltak olyan kötelezettségeket is, amelyek uniós forrásból nem teljesíthetők. Mindazonáltal a megfelelően benyújtott számlákat ki fogják fizetni.
Az ÉVOSZ elnöke szerint az idei év sokkal rosszabbul sikerült a vártnál, éves szinten 12 százalék is lehet az építőipar csökkenése, jövőre pedig tovább romlik a teljesítmény, hiszen az első 9 hónapban 40 százalékkal kevesebb szerződést kötöttek, mint egy éve.
Annak sem jó, akinek van munkája, mert ha nagy nehezen két éve elnyert egy tendert, az akkori árajánlata óta annyit változott a környezet, az árfolyam és a finanszírozás, hogy az 1-2 százalékos jövedelmezőségből a különbséget nem lehet kigazdálkodni – hangsúlyozta, ezért mára oda jutottunk, hogy ezt a tevékenységet nem érdemes üzleti alapon végezni, mert minden közgazdasági racionalitásnak ellentmond – fogalmazott az ÉVOSZ elnöke.
Tolnay arra hívta fel a döntéshozó figyelmét, hogy az energiahatékonysági programokra átcsoportosított, márciustól pályázható mintegy 161 milliárdos uniós pénz akkor jelenthetne gyors segítséget az építőiparnak, ha az állami épületek, közintézmények felújítását már most elkezdenék terveztetni.
Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke rámutatott, az építésgazdaság háromszor annyi, mintegy 550-600 ezer munkavállalót foglalkoztat, mint a mezőgazdaság, ám kormányzati képviseletét egy minisztériumi osztályvezető látja el.