Profit a láthatáron: fejlődésnek induló román befektetési piac

Románia befektetési alapjainak piaca, az egyébként jelentős növekedési, fejlődési potenciállal rendelkező hazai alapokhoz képest is kevésbé fejlett, mind az alapok számát, mind pedig a kezelt vagyont tekintve. Az alapok közül kiemelkednek a privatizáció során létrehozott SIF-ek, amelyek a privatizáció és a IPO-k révén megsokszorozták vagyonukat, és a bukaresti tőzsde egészére kiható növekedési potenciállal rendelkeznek. A piac egyelőre tehát szűk, de rohamos fejlődésnek indulhat a közeljövőben.

A nyilvános befektetési alapok összvagyona mintegy 439 millió lej, azaz nagyjából 119 millió euró volt 2005 végén, ez Románia 2005-ös nominális GDP-jének 0.15 %-a. Összehasonlításképpen a hazánkban kezelt befektetési alapok vagyona 2005 végén 1340 milliárd forint, azaz mintegy 5.5 milliárd euró volt, ami a GDP 6.28 %-ával egyenlő.

A hazai nyilvános nyíltvégű befektetési alapok vagyona a harmadik negyedév végére ugyanakkor meghaladta a 1600 milliárd forintot (mintegy 6 milliárd eurót), tehát nagyságrendileg 500 millió euró áramlott az alapokba, ugyanezen idő alatt a romániai alapok mintegy 90 millió eurónyi friss tőkét vonzottak.

A hazai és a román piac összehasonlítását ugyanakkor megnehezíti, hogy a hazai nyíltvégű alapok mintegy 260 milliárd forintos idei növekményének jelentős hányada a kamatadó miatti befektetői rohamból származott, ami természetes módon a romániai piacot nem érintette.

A román befektetési alapok piacát összességében 36 alap alkotja. Ezeket a román szabályozó hatóság, a CNVM elsősorban aszerint csoportosítja, hogy megfelelnek-e az európai UCITS-szabályozás feltételeinek, ezen belül pedig pénzpiaci, kötvény, részvény és vegyes kategóriákba sorolja az alapokat.

Információink szerint a 32 befektetési alap jelenleg 14 alapkezelő között oszlik meg. A társaságok listáján a román alapkezelőket (mint a nemrégiben privatizált BCR alapkezelője), és külföldi vállalkozások leányvállalatait találhatunk (például a szlovén KD Investments leánya), sőt olyan nemzetközileg is ismerős nevek tűnnek fel, mint a Vanguard, Raiffeisen vagy a CA IB.

A román piac egyik sajátossága, hogy egyelőre kevés alap versenyzik a befektetők kegyeiért, ezeknek nagy többsége azonban már az európai piacokkal “kompatibilis” UCITS formában működik.

A UCITS-ok a hatályos európai szabályozás szerint olyan pénzügyi vállalkozások, amelyek kizárólag a befektetőktől származó eszközök befektetésével foglalkoznak, engedélyezésük, működésük és befektetési politikájuk meghatározott követelményekhez kötött. Az UCITS-ok egy ún. “európai útlevél” előnyét élvezik, amely – bejelentési kötelezettség mellett – lehetővé teszi, hogy az EU bármely tagállamában felkínálják az UCITS-okat magánbefektetőknek, miután egy tagállamban engedélyezték őket.

Az európai útlevél jelentősége Románia rövidesen bekövetkező EU-csatlakozása folytán nő meg, lehetővé téve ezeknek a termékeknek a határon átívelő értékesítést is. Érdekes jelenség, hogy a román befektetésialap-piac viszonylag későn indult fejlődésnek, de ugyanakkor a megjelenő termékek nagy többsége teljesen megfelel az aktuális európai szabályozásnak, míg hazánkban a UCITS-konform alapok aránya ennél alacsonyabb.

A romániai UCITS alapok vagyona 2004-ben indult jelentős növekedésnek, amikor is számuk közel állandó maradt, eszközeik viszont megduplázódtak. 2005-ben hasonló mértékben nőtt a vagyon, 2006 első kilenc hónapja alatt pedig összességében mintegy 180 millió lejjel (mintegy 51 millió euróval) nőtt eszközeik összesített értéke.

A UCITS-konform alapok köre összesen 32 alapra terjed ki, amelyek összesített vagyona adja a nyilvános befektetési alapok eszközeinek több mint 70 %-át. A UCITS alapok között a vegyes alapok rendelkeznek a legnagyobb súllyal, összesített eszközértékük alapján részesedésük 40 % körüli.

A kötvényalapok részaránya körülbelül megfelel a hazai viszonyoknak, fontos különbség elsősorban a részvényalapok súlyában jelentkezik: míg a hazai befektetési alapok vagyonának csupán mintegy 12-13 %-a található a részvényalapokban, a román részvényalapok a teljes piac közel 28 %-át adják. A pénzpiaci alapok vagyonának aránya alacsonyabb a részvényalapokénál (ezzel szemben hazánkban a közelmúltig ez a kategória volt a vezető), de még így is 20 % körüli.

Az összehasonlítás pontosításaként fontos megjegyezni, hogy a román piac fejletlenebb, mint hazánké: a kezelt eszközök tekintetében a magyar piacnak kb. 2.5 %-át teszik ki a román alapok, és információink szerint az eszközkategóriák sorából hiányoznak olyan kategóriák, mint az ingatlanalapok, vagy garantált alapok, illetve a különböző alapok alapja konstrukciók, amelyek hazánkban egyre növekvő népszerűség mellett a kezelt vagyon tekintetében is mind meghatározóbbá válnak.

Habár a román piacon jelenleg nem érhető el széles típus-választék, a közeljövőben valószínűleg nagy számban jelennek meg majd az említett hiányzó alapfajták Romániában is. Ennek egyik előhírnökének számít a közeljövőben induló első esernyő-alap, a KD Multifond, a szlovéniai illetőségű KD Investments új alapja is.

A román alapok jellemzően magasabb hozamokat értek el az elmúlt egy évben, mint az azonos kategóriájú hazai alapok, ugyanakkor tőkebeáramlás szempontjából nagyon hasonló folyamatok játszódtak le mindkét piacon.

A romániai hozamokat összevetve a hazai alapok hozamaival látható, hogy éves szinten a pénzpiaci alapok hasonló eredményt értek el mindkét piacon, más kategóriákban ugyanakkor a román alapok jelentősen magasabb teljesítményt nyújtottak. A román részvényalapok egyhavi és year-to-date hozamai ugyanakkor szinte megegyeznek, ennek oka, hogy a második negyedév korrekciója után a harmadik negyedév során kezdenek a részvényalapok ismét magukra találni.

A román befektetési alapok számára tőkebeáramlás tekintetében 2005 negyedik negyedéve és 2006 első negyedéve volt a legkedvezőbb: a részvény- és vegyes alapokba közel 100 millió lej friss tőke áramlott. Az elmúlt hat negyedévben ugyanakkora pénzpiaci alapok folyamatosan tőkekivonással kellett, hogy szembesüljenek, ami azonban 2006-ban egyre kisebb ütemű volt. Ezzel párhuzamosan folyamatosan csökken a vegyes alapok nettó értékesítése, és visszaesett a részvényalapok tőkebevonása is a 2006 eleji kiemelkedő szintről.

A tőkebeáramlás szempontjából az év első félévében hazánkhoz hasonló folyamatokat figyelhettünk meg: a kiemelkedő forgalmú első negyedévet követően a második negyedévre jelentősen visszaesett az értékesítés. A harmadik negyedév adatai a kamatadó magyarországi bevezetése miatti befektetési hullám folytán nem összehasonlíthatók, hazánk kiemelkedő adataival szemben szomszédunknál újabb mérsékelt negyedévet zártak az alapok.

A különböző alapkategóriák legnagyobb szereplőinek eszközértéke 8 és 20 millió euró közé tehető, ez a hazai alapok 40 millió euró körüli átlagos nagyságához képest alacsonynak mondható.

A UCITS kategórián kívül eső alapok részaránya a teljes eszközökön belül jelentősen kisebb, mint a UCITS alapoké, és fontos kiemelni, hogy a kategória közel 200 millió lejes vagyonának mintegy 95 %-a egyetlen pénzpiaci alapban található, a másik három alap jelentősége így lényegében elhanyagolható.

A romániai privatizációs folyamat eredményeképpen jött létre az öt, tőzsdén jegyzett, zártvégű formában működő SIF (Societatea de Investitii Financiare), amelyek portfolióját mesterségesen alakították ki privatizálásra váró állami vállalatok részvényeiből. A SIF-ek 1996-os tőzsdei bevezetésük óta a bukaresti tőzsde vezető papírjaivá váltak.

A SIF-ek a román privatizáció meghatározó eszközei voltak, “örökölt” portfóliójuk ugyanakkor meglehetősen merev, és az optimálistól messze eső volt. Az alapok ennek ellenére több jelentős emelkedést hozó pozitív időszakot követően megsokszorozták kezdeti eszközértéküket. A növekedés kiegyenlítettnek tekinthető az öt alap esetén, egyedül a SIF5 (SIF Oltenia) vagyona haladja meg szignifikánsan az átlagos szintet.

Az elmúlt 5 év során három jelentősebb fellendülési periódus volt megfigyelhető a román alapok piacán: 2001-2002-ben 9.5 hónap alatt 245%-os árfolyamnövekedés ment végbe, 2004-ben 6 hónap alatt 93%-os plusz következett (elsősorban a kamatcsökkenésnek és a tőzsdei cégek kiváló teljesítményének köszönhetően), 2005-2006-ban pedig 18 hónap alatt 224%-os volt a felértékelődés, melynek hátterében egyértelműen a BCR (Banca Comerciala Romana) privatizációja állt

Az éveken át tartó folyamatos növekedésben egyedül a feltörekvő piacok számára jelentős korrekciót hozó 2006 első negyedéve jelentett megtorpanást, de a SIF-ek teljesítményét tükröző BETFI index így jelentősen felülteljesítette a bukaresti tőzsde hivatalos indexét, a BETI-t az elmúlt években.

A Wood & Company közelmúltban napvilágot látott elemzése szerint ugyanakkor a SIF-ek még mindig jelentős, 40 %-ot is meghaladó diszkonton forognak a bukaresti tőzsdén a korrigált nettó eszközértékükhöz képes, elsősorban a mögöttes portfoliójuk rugalmatlansága, illikviditása miatt (a táblázatban nem évesített hozamadatok szerepelnek).

A Wood elemzői szerint fellendülési hullám következhet, hiszen az elkövetkező 2 évben rengeteg ígéretes román cég megy tőzsdére, mely jegyzésekből az alapok sem akarnak kimaradni. Emiatt azonban jelentősen át kell alakítaniuk majd portfoliójuk szerkezetét, eszközeik egy részének értékesítésével nyerve likvid tőkét, ami élénkítő hatást gyakorolhat a bukaresti tőzsde egészére.

Látható tehát, hogy a romániai befektetési alapok piaca jelentős fejlődés előtt áll: a közeljövőben tovább bővül majd az elérhető alapok köre, miközben újabb és újabb típusok jelennek meg, és ezzel párhuzamosan az eszközök bővülése is minden bizonnyal folytatódik.

A piac súlypontjai eltérnek a hazánkban tapasztalt arányoktól: meghatározó szerepe van az öt tőzsdén jegyzett zártvégű konstrukciónak, míg a nyíltvégű alapok körében nagy szerep jut a részvényalapoknak.

A fejlődés élén egyértelműen a SIF-ek állnak, amelyek a BCR-hez hasonló privatizációs, felvásárlási történetek révén újabb nagymértékű felértékelődés elé néznek. A SIF-ek jó teljesítménye a portfoliójuk átrendezésén keresztül a bukaresti tőzsde teljes egészére áldásos hatással lehet (erősítve a várható kibocsátások hatását), a részvénypiacra ható kedvező folyamatok pedig fellendíthetik a részvényalapok teljesítményét is, amelyek már most is közel kétszer akkora hozamot nyújtottak, mint magyarországi társaik.

A román befektetési alapok kockázatait növeli ugyanakkor relatíve kis méretük: a legnagyobb alapok sem érik el az átlagos magyar alapok méretének felét. Románia csatlakozása az Európai Unióhoz, és ezzel szinte egy időben a MiFID szabályozás életbe lépése megnehezítheti a kis alapok sorsát, ha nagy számban jelennek meg külföldi alapkezelők termékei a piacon.

Ahhoz azonban, hogy a piac valódi vonzerővel rendelkezzen a lakosság befektetési szokásainak is jelentős fejlődésen kell keresztül menni. Ha a megtakarítási hajlandóság nő, és a háztartások vagyonuk egyre nagyobb hányadát fektetik befektetési alapokba, a piacon egyre nagyobb számban terjednek majd el a különböző új termékek.