Párbeszéd a budapesti magasházakról

2006. október 30-án a Raiffeisen Ingatlan az Építészet Hónapja fesztivál talán leglátványosabb eseményeként fénytornyot épített, hogy párbeszédet kezdjen a budapestiekkel a magasházakról. A kortárs fényművészeti installáció a leendő épületegyüttes helyén segített elképzelni az új épületet.

A budapesti magasházakról szóló diskurzus jegyében zajlott a negyedik alkalommal megrendezett Építészet Hónapja rendezvénysorozat is. A ?Jönnek a felhőkarcolók?!? címet viselő több hétig tartó események záróakkordjaként 2006. október 31-én a szervezők konferenciát tartanak neves hazai és nemzetközi építészek részvételével, amelynek központi témáját a világ nagyvárosaiban található felhőkarcolók, illetve a magyar építészet és a jelenlegi budapesti szabályozás az 55 méternél magasabb épületekkel kapcsolatos viszonya képezi.

A konferencia előestéjén látványos esemény keretében bemutatkozott a Raiffeisen-torony, melyet a Teve utca és a Róbert Károly körút kereszteződésében található parkolóban, az építkezés leendő helyszínén Kozma Péter fényművész három fényoszloppal, illetve a környező épületek homlokzataira vetített elemekkel és egy 400 tonnás daru segítségével 110 m-re megemelt 10x8x5m-es led-háromszöggel szimbolizált. Az eseménnyel a Raiffeisen Ingatlan minél több fővárosi lakost kívánt bevonni a magasházakról szóló konstruktív párbeszédbe. A cég tervei szerint a bankszékház tetején egy kilátószint épülne. Az innen nyíló panorámát egy magasba emelt kamera segítségével tárták az érdeklődők elé, amely páratlan képeket készített a délutáni és az esti órák során a fővárosról.

Molnár Ferenc, a Raiffeisen üzletág igazgatója gondolatébresztő képzőművészeti alkotásként látja a bemutatott fénykompozíciót, amely megtestesíti a hagyományaira támaszkodó, ugyanakkor kreatív és kísérletező építészetet. ?Nem az építészeti végeredményt kívántuk bemutatni, hanem benyomást szerettünk volna kelteni, hogy lássuk: melyik a helyes épület-kompozíciós arány.?

A fényművészeti alkotást – a művészeti eseményt megnyitó – Z. Halmágyi Judit építész is méltatta, aki szerint jelzés értékű, hogy az építész szakmabeliek felajánlották szakmai munkájukat a fővárosnak, amelynek következtében belátható időn belül esély nyílik az uniformizáló szabályok újraértékelésére. Z. Halmágyi a városművészet révén is dinamizálni kívánja a kreatív városfejlesztést, amely esélyt teremt a nyitottabb látásmódra, egy újabb, befogadóbb Budapest-sziluett megrajzolására.

A rendezvényen részt vett Bojár Iván András, az Építészet Hónapja fesztivál főigazgatója, aki elmondta: ?Örvendetes tény, hogy az idei rendezvénysorozaton az építész szakma, a társadalom és a média is kiemelt figyelmet szentel az építészet aktuális irányvonalainak és témáinak, így többek közt a városképet befolyásoló épületeknek is.?

Az új épületet bemutató fényművészeti eseményen jeles külföldi építészek is részt vettek, többek közt Erick van Egeraat, akinek nevéhez Budapesten az ING-bank egykori Andrássy úti székháza, a Liget Center, a Deák Palota és a Dózsa György úti újjáépített MÉMOSZ székház, illetve az ING-irodaház új tömbje is kapcsolódik. Egeraat 15 évvel ezelőtt járt először a magyar fővárosban, s elmondása szerint Budapest rendkívül pozitív fejlődésen esett át. ?Talán nem Budapest a világ legnagyobb városa, de az biztos, hogy a legdinamikusabban változó, fejlődő metropoliszok közé tartozik. Erre a fejlődésre minden városnak szüksége van, s törekedni kell arra, hogy a városlakók részesei lehessenek a változásnak.?

2000 óta a régió több városában – Bécsben, Bukarestben, Pozsonyban, Zágrábban és Varsóban – huszonöt magasház épült, amelyek közül a bécsi Twin Tower, vagy a varsói Rondo esztétikai értéke miatt egy turistalátványossággá nőtte ki magát.