Multik birodalma ? Terrapark Budaörsön

Lehet, hogy a kilencvenes évek elején még úgy nézett ki, hogy a zsúfolt városban az újonnan épült irodaházak lassan átveszik a hatalmat, többen már szellemvárosként látták Budapest jöv?jét, ahol napközben pezseg az élet, estére azonban majd a kémvárosokba és a feltörekv? falvakba húzódnak vissza a hivatalnokok és a sikeres vállalkozók.

Lehet, hogy a kilencvenes évek elején még úgy nézett ki, hogy a zsúfolt városban az újonnan épült irodaházak lassan átveszik a hatalmat, többen már szellemvárosként látták Budapest jöv?jét, ahol napközben pezseg az élet, estére azonban majd a kémvárosokba és a feltörekv? falvakba húzódnak vissza a hivatalnokok és a sikeres vállalkozók. A telekárak érzékeny differenciálódásának, a belváros lehetetlen közlekedésének, a parkolási nehézségeknek és egyéb tényez?knek köszönhet?en azonban ez a vízió sosem vált valóra: Kezdetben szinte kizárólag a belvárosi foghíjtelkeken lehetett új irodaházakát találni, kés?bb egyre népszer?bbek lettek a belvároshoz közeli területek, mint a Váci út vagy Belbuda jól megközelíthet? útjai. Bár az els? fecskék már a kilencvenes évek közepén megjelentek, azt lehet mondani, hogy az agglomerációhoz tartozó irodafunkcióval bíró épületegyüttesek, amelyek már nem a helyi adottságokat akarják kiaknázni, hanem önálló infrastruktúrával rendelkez? városlépték? törekvésekkel jelentkeztek, a legújabb kelet? kezdeményezéseknek tekinthet?k. A Graphisoft Park vagy a MOM Park mellett ide tartoznak a budaörsi Témapark folyamatosan b?vül? épületei is.

A kilencvenes évek elején még 16 hektáros üres pusztaságként ismert területen ma már 80 ezer négyzetméternyi irodaház áll, noha a Nádas-d?l? megvásárlása akkor még kockázatos lépésnek t?nt a befektet? részér?l. A Terra-Dom Kft. tulajdonosai pont ellentétesen gondolkodtak: a nyugati nagyvárosok mintájára egy olyan irodaparkról álmodtak, amely az autópályák segítségével könnyen megközelíthet?, ugyanakkor megfelel? adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a multinacionális cégek egyre növekv? területigényét kielégítse, pedig akkoriban még nyoma sem volt az autópálya-lehajtóknak és a hatalmas áruházaknak, amelyek mögött most az irodapark épületei húzódnak.

Kevésbé az építészeti min?ségre koncentráló, mint inkább a jól kihasználható és a gazdaságosságra törekv?, alapvet?en négyszintesre tervezett irodaházakban azóta több, jól ismert óriás cég telepedett meg. Bár az épületegyütteseket más-más építésziroda tervezte, a rendezési tervnek megfelel?en kialakított házak azonos alapelv szerint rendez?dnek: a tömbök minden esetben tekintélyes méret? zöld területeket fognak közre, amelyek alatt mélygarázsokat építettek. Az osztott üvegtáblák, az utcaszint magasságában k?vel burkolt falfelületek, majd az egységesen szürkére vakolt falak azonban a kilencvenes évek igényesebb, sátortet?vel rendelkez? lakótelepeit idézik, még akkor is, ha felszereltségükkel és a felhasznált anyagok min?ségét tekintve túllépik az akkori sztenderdet.

Már egy nagyobb lépték felé való lépés els? jeleként épült fel a Pomsár és Társa Építész Kft. tervezte “A” tömb, amelyet 2001-ben adtak át. A lekerekítésekben b?velked?, a homlokzat síkjából kiemelked? falfelületet is alkalmazó, esetenként toronyszer? lezárással rendelkez? épület, mintha furcsa kísérletezések spontán egyvelege volna, túlbonyolított szerkezetével mégis újabb min?séget képvisel. Kétségtelen, hogy a márványlapokkal burkolt, néhol teljes hosszában ívelt homlokzatok jól-rosszul sikerült megoldásai némi mozgalmasságot visznek a képbe, miközben a nehezen áttekinthet? szerkezet ugyanannak az alapelvnek engedelmeskedve egy gondosan ápolt bels? udvart fog közre.

Nehezen hozható összefüggésbe a kortárs építészet törekvéseivel, ugyanakkor az alapkoncepció legtökéletesebb megvalósulásának tekinthet? a Terrapark legújabb büszkesége, az Ekler Dezs? építészirodája által tervezett B tömb. A hatalmas alapterületen kényelmesen elterül? kör alaprajzú épület jóval nyugodtabb, tökéletesen zárt struktúrája éppen azokat az elveket és igényeket testesíti meg, amelyeket az irodapark ötletgazdái már a kezdet kezdetén meghatároztak. Az egyetlen egészként is értelmezhet?, néhol ésszer?tlen kiszögellésekkel tagolt épület, amelynek irodái szükség esetén szintenként is összenyithatók, szánt szándékkal szembeszegül épített környezetének. Az íves homlokzatok vagy a kiszögellések színezett ablakkeretei éles kontrasztot alkotnak a szomszédos lakótelep betontömbjeivel és az irodapark más épületeivel, miközben kétség nem fér hozzá, hogy ez az épület a város egyetlenegy pontján sem épülhetett volna meg. Ha a bástyaszer? kiszögellések nem volnának, a zárt világokat egymás mellé sorakoztató, centrum nélküli irodapark görbe tükreként lehetne értelmezni az épületet, amely á formai megoldásoktól függetlenül, ésszer?en az alapkoncepció lényegét ragadja meg.
Persze korai még önmagában megítélni a kör alakú B tömb részleteit, mivel a közeljöv?ben épül majd fel Ekler Dezs? újabb, szintén kör alaprajzú tömbje, illetve a már elkészült lakóházak újabb együttese, amelyek rendeltetésük szerint arról gondoskodnak majd, hogy a park esténként és hétvégenként ne néptelenedjék el. Bár egyel?re a beépíthet? terület 50 százaléka készült el, és az épületek kihasználtságát tekintve a Terrapark abszolút sikeres, az eddigiek alapján biztosan állítható, hogy a park épületei els?dlegesen nem az építészeti min?ségre törekednek.