Otthonvédelem: elindult az árfolyamrögzítés

Mától indul az úgynevezett állami otthonvédelmi akcióterv, az árfolyamfixálást választó devizahiteles ügyfelek ma regisztrálhatják kérelmüket először a bankjuknál, és ha sietnek, októbertől már alacsonyabb részlettel törleszthetik a hitelüket.

A konstrukció lényege, hogy az ügyfél devizában meghatározott törlesztőrészletét egy rögzített, alacsonyabb árfolyamon váltják át forintra és szedik be a bankok. A tényleges és a kedvezményes törlesztőrészlet különbsége eközben egy úgynevezett gyűjtőszámlára kerül, amelyen a háromhavi Bubornak megfelelő kamattal kamatozik. Az adósok legfeljebb 36 hónapra kapnak így haladékot, ezután a piaci árfolyamon kell tovább fizetni a részleteket, sőt a gyűjtőszámlán lévő kölcsönt is el kell kezdeni törleszteni, méghozzá a piaci forinthitelkamatok mellett.

A svájcifrank-alapú kölcsönök esetében 180, az euróhiteleknél 250, a jenalapúaknál pedig 2 forintos árfolyamon való törlesztést az előzetes várakozások szerint az érintett ügyfélkör 7–15 százaléka választotta volna, az MTI-nek nyilatkozó Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője szerint viszont az arány a mostani devizahelyzet miatt vélhetően nőni fog. Az OTP-nél úgy vélik, minden tizedik ügyfél kéri majd a könnyítést. Tegnap egyébként sokat csökkent a svájci frank ára, az éjjel még 270 forint fölött járó jegyzés délutánra 255 környékére ment le.

Fontos tudni, hogy kedvezménnyel nem élhet mindenki. A feltételek között van például, hogy az adósnak a törlesztéssel legfeljebb kilencvennapos elmaradása lehet. A PSZÁF adatai szerint a mintegy 1,2 millió lakossági jelzáloghitel-szerződés között 123 ezer olyan devizahitel van, amelynél a csúszás már meghaladja a három hónapot. Ha viszont valaki rendezi annyira a hitelét, hogy az elmaradása kilencven nap alá csökken, igényelheti a konstrukciót. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy aki ezt az állami csomagot igénybe vette, más adósvédelmi fizetéskönnyítést nem kérhet már a bankjától, sőt másik hitelt (például folyószámlakölcsönt) sem kaphat a rögzített árfolyam időszaka alatt. Ráadásul a jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint a gyűjtőszámla igénybevételét követően nincs lehetőség szerződésmódosításra, például adós- vagy fedezetcserére – hívta fel a figyelmet az OTP Bank.

Az sem tisztázott még, mennyi lesz a törlesztőrészlet a 36 hónapos kedvezményes időszak után. A kormány részéről elhangzottak ugyan olyan kijelentések, hogy a részlet nem emelkedhet 15 százaléknál nagyobb mértékben, de jogszabály erről egyelőre nem született. Így a most árfolyamfixálást kérők még nem tudhatják, 2015-től mire számíthatnak. „Ha viszont csökkentett ütemű törlesztés lesz, nehéz lesz megszabadulni az adósságtól” – figyelmeztetett tegnap Gresa István, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. A részletek növekedésének maximálása különösen azoknak a hitelét nyújthatja meg, akiknek az árfolyamrögzítés után már csak néhány évük van hátra a lejáratig, ők ugyanis lehetséges, hogy nyomott törlesztőrészletek mellett nem tudják majd kifuttatni a gyűjtőszámlás és az eredeti hitelüket az eredetileg tervezett határidőre.

Az árfolyamfixáláshoz szerződést is kell módosítani a bankoknál, a dokumentumot pedig közjegyzőnek kell hitelesítenie. A kormány ezek díjaiban visszafogottságot és önmérsékletet kért a bankoktól és a közjegyzőktől. Előbbiek még hajlanak is erre, az OTP-nél például nincs szerződésmódosítási díj, de a tulajdoni lap lekéréséért és a közjegyzőért fizetni kell. Utóbbi díja 10–30 ezer forint között van, ennek lehetséges csökkentéséről tegnap is tárgyalt a kormány és a bankszövetség a közjegyzőkkel. Tóth Árpád, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke egy szerződésmódosító blanketta bevezetését javasolta, amelynek alapján egységes díjért végezhetik a közjegyzők a munkájukat. Ez a díj 10 és 20 ezer forint között lenne, de a pontos összeg még alku tárgya, a közjegyzők mindenesetre nem hajlandók „ingyen” dolgozni.

Eközben a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) működésének elve is kezd kibontakozni. A kormány rendeletben kötelezte a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy tegyen javaslatot a NET által megvásárlandó lakások vételárára. Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója az MTI-nek elmondta, a NET a lakásokat az eredeti szerződéskorinál nyomottabb áron venné át, Budapesten és a megyei jogú városokban a szerződéskori érték 55, egyéb helyeken 35 százalékát fizetné ki.

A kormányzati adósmentő programokat a bankok is koppintják. Az OTP például az állami mellett elindítja a saját árfolyamrögzítő konstrukcióját, amelyben az államinál valamivel magasabb árfolyamokon fixálják majd a törlesztőrészleteket, a svájci franknál 200, az eurónál 265, a jennél pedig 2,2 forintos szinten. A gyűjtőszámla kamata ugyanaz, mint az állami programban, és a többi feltétel is hasonló, annyi lényeges eltérés van csak, hogy a bank saját konstrukcióját nemcsak az év végéig, de jövő márciusig lehet igényelni. Szintén megteremti a bank a saját eszközkezelőjét – mondta Gresa –, amely azonban azt a lehetőséget is megadja a törleszteni nem képes adósoknak, hogy visszabéreljék, ha később javul a jövedelmi helyzetük, akár vissza is vásárolják a lakásukat.