Több száz milliárdra perelte be az államot a sukorói King’s City beruházója

A King’s City fejlesztői megelégelték az évek óta zajló huzavonát, és a Világbank mellett működő választott bírósághoz (ICSID) fordultak, amely a nemzetközi beruházásokat kísérő viták rendezésére hivatott.

Az egymilliárd eurós befektetést ígérő vállalkozók százmillió dolláros nagyságrendű kártérítést követelhetnek az államtól, amely viszont kétmilliárd forintnál többre pereli őket – Magyarországon. „A King’s City projekt lerombolásával kapcsolatban fennálló jogvita eldöntése iránti kérelmet adtunk be” –áll a King’s City tulajdonosának, a ciprusi Vigotop Ltd.-nek a Népszabadsághoz eljutott, visszafogottnak nem nevezhető közleményében. „A King’s City szabadidő- és üdülőközpont lenne, Európa egyik legfontosabb úti célja… Az új magyar kormány hivatalba lépése óta a cég képviselői többször is megkíséreltek találkozni a kormány képviselőivel a projekt jövőjének megvitatása céljából. Miután ezt elutasították, a Vigotop januárban azzal kereste meg a Magyar Köztársaságot, hogy az egyezménynek megfelelően tárgyaljanak békés megoldásáról” – olvasható a közleményben. Az eljárásnak immár a választott bíróság honlapján is nyoma van, s a céget képviselő londoni ügyvédi iroda is megerősítette lapunknak, hogy benyújtották az iratot.

Szakértők szerint több százmillió dollárra rúghat az a kártérítés, amelyet egy ekkora befektetés meghiúsulásakor megítélhetnek. A Vigotop és ügyvédje sem kívánta kommentálni az összegről szóló értesülésünket. Független jogászok azonban leszögezik: a választott bíróság előbb tárgyalásos megoldásra kívánja rábírni a feleket, s csak ezt követően tárgyalja az ügyet, majd állapít meg kártérítést – ha a kereset jogosnak találtatik. Közös nevező aligha akad: az állam eddig nem is tárgyalt a befektetőkkel, a választott bíróság illetékességét pedig nem ismeri el. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a lapnak küldött válasza szerint azért, mert a kaszinókoncessziós szerződést – amelyet év elején szerződésszegésre hivatkozva a magyar állam felmondott – nem a Vigotoppal, hanem a magyar bejegyzésű King City Kft.-vel kötötték, tehát a magyar bíróság az illetékes. A tárca válasza arra nem tér ki, hogy a magyar cég tulajdonosa ugyanakkor a Vigotop. Érdekesebb azonban, hogy a koncessziót a korabeli közlések szerint nem a tárca válaszában megjelölt cég, hanem a KC Bidding Kft. pályázta meg és nyerte el, amely szintén magyar bejegyzésű, és ugyancsak a Vigotop érdekeltsége.

Az állam év elején arra hivatkozva bontotta fel a kaszinókoncessziós szerződést, hogy a nyertes nem tudta igazolni határidőre, tulajdonában van a kaszinó helyszíneként szolgáló sukorói terület. Nem is csoda, hiszen az állam most a saját vagyonkezelő cége által kötött szerződés megsemmisítését kérte a bíróságtól, így az nem is kerülhetett az azt cserével és 296 millió forint megfizetésével megszerző Joav Blum tulajdonába. Az ügyben hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, immár több mint két éve.

A magyar állam is perel a koncessziós szerződés alapján, amely kötbért ró a nyertes cégre, ha mégsem valósítja meg a kaszinót. A kötbért a cég nem fizette ki, mert szerinte az állam szabálytalanul mondta fel a koncessziót. Most az NGM meghiúsulás miatt 900 millió, késedelem miatt 1,2 milliárd kötbért követel, kamatokkal. Ez ügyben augusztus végén soron kívüli tárgyalást tartanak.

A kötbér garantőre 936 millió forint erejéig maga az egyik befektető, Ronald S. Lauder. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos már januárban megelőlegezte, hogy Lauderen hajtják be a pénzt, ám az erről szóló bírósági eljárás csak most kezdődik. Laudernek csak akkor kell fizetnie, ha a bíróság megítéli a kötbért, de akkor is csak a fenti garancia erejéig. Ráadásul akkor sem biztosan: az általa benyújtott garancia ugyanis idén márciusig volt érvényes. A fennmaradó több mint 1,2 milliárdot a KC Biddingnek kellene fizetnie, már amennyiben van miből.