Már a hitelezésben is balkániak vagyunk

A lakossági hitelek feltételeinél az idei második negyedévben sem következett be enyhülés, és ez nem várható a következő félévben sem – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési felmérését ismertető tájékoztatón.

A lakáshitelek iránt tovább csökkent a kereslet, de ez nem sarkallja a piaci szereplőket arra, hogy jobb feltételekkel vonzzák az ügyfeleket. Mindössze a fogyasztási hiteleknél jeleztek előre némi lazítást a pénzintézetek. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a felmérés július közepén zárult, így az ezt követő piaci turbulencia hatásait még nem mutathatja. Mindebből a szakember szerint érdemes a jövőre vonatkozó válaszokat érdemes fenntartással kezelni. Nemzetközi összehasonlításban az látszik, hogy az eurozónában még nagyobb mértékben szigorítottak a bankok a lakossági kölcsönöknél. Ezzel együtt azonban – emelte ki Homolya Dániel prezentációjában – a háztartási hitelállomány nőtt. A visegrádi országoknál is hasonló volt a helyzet. Mi leginkább a balkáni országokkal mutatunk hasonlóságot (ez a jelenség már az előző felmérésnél, sőt a stabilitási jelentésben is felbukkant, az idő múlásával azonban egyre markánsabbá válhat a lemaradásunk). A helyzet a nem lakossági üzletágban még durvábbnak tűnik.

A vállalati hiteleknél az előző negyedévektől eltérően nem volt további szigorítás, de ez nem tekinthető érdemi fordulópontnak. A következő félévre ugyanis (még a mostani pénz- és tőkepiaci esemény előtt is) újra szigorítást helyeztek kilátásba. A cégek drágulásra számíthatnak akkor, ha bankjuk őket a kockázatosabb kategóriába sorolja. Ezt elsősorban a bankok rizikó kerülő magatartása okozza. Különösen kedvezőtlen helyzet az önkormányzati szegmensben látszik kialakulni. A pénzintézetek egyre keményebb feltételeket diktálnak. Ezzel párhuzamosan a bankok széles köre észlelt fizetési nehézségeket a helyhatóságoknál , ennek következtében érezhetően nőtt a hitelkönnyítések iránti igény. A válaszok alapján úgy tűnik, hogy míg az első félév végéig a teljes kitettség egy százalékát struktúrálták át, ez az arány az önkormányzati hitelezésben aktív bankok szerint év végére elérheti a tíz százalékos szintet. Az ezermilliárd forintnyi helyhatósági hitelállomány 60 százaléka deviza alapú. Az állami árfolyamgát hatását eddig még nem vizsgálta az MNB (amit a mostani hektikus piaci helyzet is nehezít), de a közeljövőben erre biztosan sor kerül majd. Az mindenesetre jól látszik, hogy a lakossági jelzáloghiteleknél azok is egyre többen kerülnek nehéz helyzetbe, akiken már segített a bankjuk.