Elzárták a támogatási forrásokat a repülőterektől, ingatlancégektől, üzemeltetőktől

Repülőterek, vasúti társaságok, ingatlancégek, sportlétesítmények üzemeltetői és más mezőgazdasági tevékenységet egyáltalán nem, vagy csak alig végző természetes és jogi személyek a jövőben nem részesülhetnének a közvetlen agrártámogatásokból – áll a legújabb KAP-reform BruxInfo birtokába került tervezetében, amit október 12-én mutat be a Bizottság.

A jelenleginél jobban célzott és a tagállamok, a termelők és az egyes szektorok között méltányosabban elosztott közvetlen jövedelemtámogatások jelentik a közös agrárpolitika legújabb reformjának egyik kulcselemét, amit október 12-én, jövő szerdán mutat be az Európai Bizottság. A támogatások célzottabbá tétele érdekében a tagállamoknak 2014 után tartózkodniuk kell majd a direkt kifizetések folyósításától olyan természetes és jogi személyeknek, amelyek egyáltalán nem, vagy csak alig végeznek mezőgazdasági tevékenységet. A jogszabály BruxInfo birtokába került tervezete az ilyen jogtalan haszonélvezők közé sorolja a repülőtereket, a vasúti társaságokat, az ingatlanfejlesztő cégeket és a sportlétesítmények üzemeltetőit.

A támogatások célzottabb felhasználását szolgálja majd az “aktív gazdálkodó” definiálása, akiknek tényleges mezőgazdasági tevékenységet kell majd folytatniuk (a jövedelem több mint 5 százaléka legalább klasszikus agrártevékenységből származzon). Az EU a 2008-ban a KAP állapotfelmérésekor elkezdett úton tovább haladva folytatja a direkt támogatások fokozatos csökkentését, és felső határának megszabását a legnagyobb kedvezményezettek számára. Jó hír ugyanakkor a magyar nagyüzemek számára, hogy a csökkentés során figyelembe veszik majd a munkabéreket, elkerülve azt, hogy az intézkedés aránytalanul nagy mértékben sújtsa a sok munkahelyet fenntartó mezőgazdasági üzemeket. A nagyüzemektől elvont támogatások az ezeknek otthont adó tagországokban maradnak, ahol elsősorban az innováció finanszírozására fordíthatják a pénzt.

Az éves szinten 150 ezer euró vagy annál nagyobb közvetlen jövedelemtámogatást bezsebelő gazdaságok kifizetéseit csökkentik majd. Mégpedig úgy, hogy 150 és 200 ezer euró között a 150 ezer feletti rész 20 százaléka, 200 ezer és 250 ezer euró között a 200 ezer feletti rész 40 százaléka, 250 és 300 ezer euró között a 250 ezer feletti rész 70 százaléka, míg 300 ezer felett ennek 100 százaléka lesz az elvonás. Az agrártermelőknek kifizetett direkt támogatások több egymásra épülő elemből tevődnek majd össze. Az eddigi egységes kifizetési rendszer (SPS) és összevont területalapú támogatási rendszer (SAPS) helyébe lép 2014-től az “alap-kifizetési rendszer”, ami nagyjából-egészében a pénzes boríték 50 százalékát teszi majd ki. Az agrártermelők a tulajdonukban lévő és támogatásra jogosult hektárterület alapján kapják majd meg a kifizetést. A jelenlegi rendszerben csak választható regionális modell általánossá válik majd.

Ez a támogatás más támogatásokkal is kiegészülhet. Az éves nemzeti plafon 30 százalékából olyan mezőgazdasági tevékenységeket lehet majd honorálni, amelyek a klíma- és a környezetvédelmet szolgálják (állandó ugaroltatás, biogazdálkodás stb.). Ez nem más, mint a direkt támogatások kötelező zöld komponense. A nemzeti boríték 5 százalékát a nehéz természeti viszonyok között gazdálkodó termelők számára lehet majd elkülöníteni, míg 2 százalékot a fiatal pályakezdő agrártermelők kapnak majd a tevékenységük beindításához. A teljes keret 10 százalékát egy átalány-kifizetés formájában a kistermelők kapják majd, az ő esetükben ez az egyszerűsített rendszer kivált majd minden direkt támogatást.

A csomag egyik legfontosabb eleme a közvetlen kifizetések országok, termelők és szektorok közötti jelenleginél igazságosabb elosztása lesz. De hogy az újraelosztás ne okozzon súlyos zavarokat az eddigi rendszer fő haszonélvezői (jellemzően néhány régi tagállambeli ország) számára, a hektáronkénti kifizetések kiegyenlítődése fokozatosan, egy többéves időszak alatt megy majd végbe. Az alapelv, hogy csökken a múltbéli támogatási szinteken, “történelmi referencián” alapuló hektáronkénti kifizetés, bár az említett ok miatt nem szűnik meg azonnal teljes mértékben. A konvergencia alapelve szerint az átlagos uniós hektáralapú támogatás 90 százaléka alatt lévő országok esetében egyharmaddal csökkentik majd a különbséget. A legnagyobb mértékben a balti országok termelőinek direkt támogatásai nőnek majd, a mostani rendszerben legkisebb támogatást élvező lett gazdák kifizetései például körülbelül 40 százalékkal nőnek majd. Más kérdés, hogy a balti államok szakmai képviseletei a napokban a Bizottság tagjainak írt levélben teljesen egyenlő elbírálást kértek a direkt támogatások mértékét illetően, ellenkező esetben diszkriminálják őket – mutattak.

Janusz Lewandowski költségvetési biztos a BruxInfónak nyilatkozva (lásd a cikkek között) azt mondta, hogy a terv szerint a holland gazdák kifizetéseit csökkentenék a legnagyobb mértékben, de így is csak 7 százalékkal. A franciáknál 3-5 százalékos lenne a vágás. A Bizottság javaslatában azzal könnyítene a helyzeten, hogy megengedné, hogy a tagállamok a vidékfejlesztési források átcsoportosításával pótolják ki a hiányzó részt. A fokozatos kiegyenlítés az egyes termelőkre és ágazatokra is vonatkozna, nem csak az országokra. A Bizottság javaslata szerint egy országon, illetve régión belül (de nem az egész EU-ban) 2019-re teljesen egységesek lennek a hektáralapú kifizetések. A vidékfejlesztési források elosztásának alapelvei nem változnának: továbbra is a politikai célokhoz kötnék ezeket, a jelenlegi elosztási arányok figyelembe vételével. A fejletlenebb régiók esetében magasabb lenne az uniós társfinanszírozás.