Rengeteg még a földút Magyarországon

A kistelepülések egyik legnagyobb problémáját manapság a közutak állapota jelenti: Magyarországon a mintegy 170 ezer kilométernyi önkormányzati közút 73,5 százaléka ugyanis kiépítetlen, azaz burkolattal nem rendelkező földút – derül ki az OTP Lakástakarék elemzéséből.

A kiépítetlen utak nagy aránya gátolhatja a települések fejlődését, azonban a beruházáshoz szükséges összeg előteremtése nagy fejtörést jelent az önkormányzatoknak, akik egyre gyakrabban vonják be a lakosságot a finanszírozásba. Az OTP Lakástakarék tapasztalatai szerint egy ingatlanra átlagosan 250 ezer forint terhet ró egy önkormányzati útépítés, a cég mindazonáltal az önkormányzati útfelújítások fellendülésére számít az elkövetkező időszakban többek közt egy erre a célra használható új lakástakarék konstrukciónak is köszönhetően.

 A mintegy 170 ezer kilométernyi önkormányzati tulajdonú közút 73,5 százaléka kiépítetlen, azaz burkolattal nem rendelkező földút ma Magyarországon, az utak aszfaltozásának finanszírozása jelenti az egyik legnagyobb fejtörést a kistelepülések önkormányzatainak – derül ki az OTP Lakástakaréknak a KSH 2011. évi adatai alapján készített elemzéséből. A dél-alföldi régióban a legrosszabb a helyzet, itt 10 kilométer önkormányzati útból nyolcnak nincs burkolata, míg a közép-magyarországi régióban a legkisebb a kiépítetlen önkormányzati közutak aránya, bár itt is bőven 50 százalék felett van.

A megyék viszonylatában Komárom-Esztergom megye áll a legjobban, itt „csupán” 60,9 százalék a kiépítetlen utak aránya, míg Bács-Kiskun megyében az önkormányzati tulajdonú utak 83,5 százaléka vár arra, hogy végre leaszfaltozzák. A megyeszékhelyeken a burkolt utak átlagos aránya 49,9 százalék. Budapesten a 4,9 ezer kilométer önkormányzati út és köztér mindössze 13,3 százaléka kiépítetlen, a nagyvárosok közül Székesfehérváron (12,1 százalék) találni hasonló arányt, míg például Győrben (30,7) és Miskolcon (43,3) jóval magasabb a rendes burkolat nélküli utak aránya. A legnagyobb úthálózattal rendelkező városban, Kecskeméten, 78,8 százalék a kiépítetlen úthálózat aránya a teljes úthálózaton belül. A kistelepüléseken ennél sokkal rosszabb a helyzet, közel 30 olyan falu van ma Magyarországon, ahol egyáltalán nincs aszfaltozott önkormányzati út, és 250 körül van azon kistelepülések száma, ahol a kiépítetlen utak aránya 95 százalékos, vagy annál magasabb. A lista „másik végén” 45 település található, ezeknél 5 százalék alatti a kiépítetlen utak aránya.

„Ahogyan a statisztikák is mutatják, a rossz állapotú közutak jelentik manapság az egyik legégetőbb problémát az önkormányzatoknak, ezek ugyanis gátjai lehetnek a települések fejlődésének, a munkahelyteremtésnek, s egyben nehezítik a lakók életminőségének javulását. A szükséges beruházások megvalósítása, a finanszírozás előteremtése azonban nagyon sok esetben komoly kihívást jelent számukra, így egyre gyakrabban vonják be a lakosságot a költségviselésbe” – mondja Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese. A cég tapasztalatai szerint ilyen esetekben egy ingatlanra átlagosan körülbelül 250 ezer forint terhet ró egy önkormányzati útépítés, de nagy eltérések lehetnek ebben az út hosszának, műszaki tartalmának, illetve a finanszírozásba bevont lakosok számának tükrében.

A vezérigazgató-helyettes szerint előmozdíthatja az önkormányzati útfejlesztéseket az Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram, illetve az ennek keretében elérhető új lakástakarékkal kombinált konstrukció, amelyet helyi közutak építésére, finanszírozására vehetnek igénybe az önkormányzatok a lakosságra jutó finanszírozási rész biztosításához. „Az új termékkel az önkormányzatok kevés önerővel is úgy valósíthatják meg az útfelújítások, hogy a lakosságra nem zúdul egyszeri többszázezer forintos teher. Számításaink szerint az előbb említett egy ingatlanra jutó átlagos 250 ezer forintos költség esetén csupán havi 2-4 ezer forint kiadással számolhatnak a tulajdonosok 5 évig” – magyarázza Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese. Hozzáteszi: ez a hozzájárulás az ingatlantulajdonosoknak is megéri, hiszen míg az útfelújításból adódó értéknövekedés azonnal jelentkezik az ingatlanjukban, addig a beruházás költségeinek rájuk eső részét csak később, több évre szétterítve szükséges fizetni.