Adóváltozások: ismét nő az életbiztosítás ázsiója a megtakarítások között

Újra előtérbe kerül az életbiztosítás, mint hosszú távú eszköz a megtakarítási formák között, elsősorban az augusztus elejétől életbe lépett adóváltozásoknak, illetve az azok hatására várhatóan átalakuló befektetési és megtakarítási szerkezetnek köszönhetően. A banki befektetések hozamát a jellemzően néhány hónapos lekötések lejártakor kamatadó és EHO terheli. llemzően néhány hónapos lekötések lejártakor kamatadó és EHO terheli. A hosszú távú biztosítások mögött álló eszközalapok közötti, kamatadó- és EHO-mentes váltásokkal viszont rugalmasan védhetjük ki, illetve használhatjuk ki a piaci hatásokat.

2013. augusztus 1-től a 16 százalékos kamatadón túl 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (EHO-t) kell fizetnünk kamatjövedelmeink után, mint például a bankszámlák, bankbetétek, kötvények és befektetési jegyek kamata és hozama. A Tartós Befektetési Szerződés keretében nyitott számlákhoz kapcsolódóan is lesz EHO-fizetési kötelezettség, ami a lekötések három éven belüli felmondásakor keletkező jövedelmekre vonatkozik. Ami mentesül a kamatadó és az EHO terheitől, azok a 2006. szeptember 1. előtti, illetve az újabb – de a mai gazdasági környezetben a lakosság számára az első években jelentős bizonytalanságot rejt ő, emia tt sokak számára nem eléggé vonzó – tartós befektetések.

„Nem újdonság, hogy a hosszú távú megtakarítás az adóteher mérséklésének módja. Nem mindegy azonban az, hogy megtakarításaink mennyire testre szabottak, illetve mennyire hozzáférhetőek” – hangsúlyozta Bartók János, a MetLife Biztosító vezérigazgatója. – „Bár a kamatadóval terhelt biztosítások esetében fennáll az EHO-kötelezettség, a biztosítási fedezetet, a rugalmasságot és a hozamokat együttesen más megtakarítási formákhoz viszonyítva kifejezetten kedvező eredménnyel kombináló forma újra növekedés előtt áll az utóbbi években lelassult piacon.”

A bankoknál és a biztosítóknál más a hosszú távú befektetés fogalma: az előbbinél a legjellemzőbbek a néhány hónapos lekötések, míg az utóbbinál a hosszú távú gondolkodás tíz éves időtávnál kezdődik. A banki termék jellemzően csak akkor opció a befektető számára, ha egy nagyobb összegű megtakarítás már rendelkezésére áll; a hektikusan változó devizaárfolyamok, a tranzakciós díj és a banki szolgáltatások növekvő díjtételei miatt azonban a biztosítás így is egyre vonzóbbá válik. A biztosításoknál rendszeres jövedelemből folyamatosan kisebb összegekkel is növelh ető a b efektetés, miközben a hosszú távú stabil befizetéseket a biztosító hűségbónuszokkal is jutalmazhatja.

Adózási szempontból a biztosítás előnye igen jelentős. Míg a banki befektetési termékek között a lekötések lejártakor lehet váltani, és így a hozamot kamatadó és EHO is terheli, a hosszú távú biztosításoknál a mögöttes befektetési alapok közötti váltáskor nem keletkezik kamatjövedelem, így kamatadót és EHO-t sem kell fizetni. Ezzel a megtakarító úgy mentesül a kamatadó és az EHO-kötelezettség alól, hogy közben a befektetési eszközalapokon rugalmasan változtathat, így sokkal könnyebben kivédheti a piaci környezet negatív hatásait, illetve kihasználhatja a változások előnyeit.

Ezek kihasználásában egyébként maga a biztosító is aktívan segítheti ügyfeleit. „Tapasztalatunk szerint hosszú távú megtakarításaik, befektetéseik teljesítményét a befektetők többsége nem követi aktívan, általában félévente vagy évente ellenőrzi. Ugyanakkor, a piaci környezet változása ennél gyorsabb, hatásaira pedig banki lekötésekkel nehéz gyorsan reagálni. Ez a probléma a biztosításnál nem áll fenn” – emeli ki Bartók János. – „Mi, például, az aktuális eszközalapok hozamának változásáról, árfolyamváltozásokról értesítést küldünk &u uml;gyfe leinknek saját egyéni igényeik szerint. Így egy egyszerű online eszközalap-váltással bárki rugalmasan képes lehet kivédeni a várható negatív hatásokat, illetve kihasználni a pozitív trendeket. Úgy látjuk, bizonytalan gazdasági környezetben az egyik legnagyobb érték a gyors reagálás képessége, mint ahogy az is, ha mindenki egyéni igényei szerint kezelheti befektetéseit.”

A piaci tapasztalatok azt mutatják, megtakarítóként az elmúlt években jelentős előnybe kerültek azok, akik korábban kötöttek befektetési célú életbiztosítási szerződést. A szakértő szerint elég, ha arra gondolunk, hogy ez a végtörlesztéskor az egyik leghasznosabb menedéknek bizonyult. „Az újonnan megkötött, hosszú távra tervezett biztosításokat ugyanígy nem lesz miért megbánni. Ehhez ugyanis a megfelelő eszközalapot egyéni igények figyelembevételével lehet kiválasztani és adómentesen változtatni, másrészt, a hosszú távú öngondoskodásnak köszönhetően az ezzel járó általános adókedvezmények &e acute;s speciális biztosítói bónuszok is elérhetők. Meggyőződésem, hogy a unit-linked biztosítások biztonsági szerepe a jövőben is megmaradhat, és mint ilyen, az egészséges privát befektetési portfólió szerves része lesz.