Minden ötödik fővárosi vevő Angyalföldre költözne

A válságot követő időszak egyik legkiemelkedőbb hónapját zárta a lakáspiac. Az egy évvel korábbihoz képest huszonkét százalékkal több – kilencvenkétezer lakóingatlant – adtak el júliusban. Sőt, az elmúlt évek során is csupán a végtörlesztés néhány hónapja alatt sikerült ennél magasabb tranzakciószámot produkálni.

A teljes idei forgalom megközelíti az 55 ezer tranzakciót, amely 14 százalékos javulás a tavalyi év ugyanezen időszakhoz képest. A Keresletindex 16 százalékkal haladta meg a tavalyi értéket. Az intenzív kereslet továbbra is kitart a piacon.

Júliusban a panellakásokat az ország két felében szinte azonos áron, keleten négyzetméterenként 128, nyugaton 129 ezer forintért adták. Nagyobb az eltérés ennél a típusnál a fővárosban: Pesten 174, Budán 213 ezer forintért vásárolták. A téglalakásoknál ennél nagyobb a különbség: keleten 146, nyugaton 189 ezer volt az átlag, Pesten 243 ezer forintot fizettek érte, Budán 308-at, a belvárosban pedig 328-at. A megvásárolt ingatlanok átlagosan 150 napot töltöttek a piacon, legkevesebbet, átlagosan 101 napot, a pesti panelek eladóinak kellett várniuk a vevő érkezésére.

Tarolt a lakáskeresők körében a XIII. kerület júliusban. Minden ötödik, fővárosi lakást kereső vevő jelölte meg ezt a lokációt, mint lehetséges célpontot. Kedvelt célpont továbbá a XIV. illetve VI. és VII. kerület is. Júliusban a legtöbbet, átlag nyolc százalékot a pest-megyei családi házak eladóinak kellett csökkenteni az áron, hogy érkezzenek a vevők, akik átlagosan további kilenc százalékot tudtak alkudni. A legmagasabb vevői alku szintén a családi házak esetében vidéken mutatkozott 12 százalékkal. A többi lakástípus esetében az alku öt százalék körül alakult országszerte.

Budapesten a befektetők a tranzakciók 27 százalékában vettek részt. Ugyanekkora volt a nagyobb lakásba költözők aránya is, így az általában élen álló elsőlakás vásárlók 22 százalékos jelenléte csupán a harmadik helyet eredményezte. Vidéken az első lakást vásárlók a megszokott 31 százalékos arányt hozták a piacon, majd egyaránt 18 százalékkal jönnek a nagyobba – és kisebbe költözők, illetve a befektetők. Legtöbbet, átlag 16,5 milliót a nagyobba költözők költöttek. A befektetők vidéken 6,5, a fővárosban átlag 13,5 milliót adtak ki ingatlanonként.

Minden negyedik eladó örökölt ingatlant értékesített, kissebbe pedig az eladók 18 százaléka költözik. Vidékről más adatok érkeztek, itt az összes eladás 35 százalékban a megörökölt ingatlanoktól szabadultak és a második legnagyobb tábor 29 százalékkal a kisebbe költözőké volt. A nagyobb lakásba költözni szándékozók aránya vidéken majdnem a fele a fővárosinak. Ők átlag 8,5 millióval indulnak a nagyobb lakás vásárlásának, a fővárosiak pedig 15,4 millióval tehetik ugyanezt.

Vidéken a megvásárolt ingatlanok 46 százaléka volt 40-60 négyzetméter közötti, 18 százalékban vettek 60-80 és 14százalékban 20 -40 négyzetméter között. 160 négyzetméter fölötti ingatlan a vevők négy százaléka vásárolt, egy éve ugyanekkor az arányuk negyed ekkora volt. Pest Megyében minden harmadik vevő 60-80 négyzetméter között vásárolt, 160 fölött itt hat százalék volt a vásárlási arány, ami a fele a tavaly júliusi adatnak. Budán minden tízedik vevő költött 40 millió fölött ingatlanra, de a vevők fele inkább tizenöt millió alatt vásárolt. Pesten ez az arány meghaladta a hatvan százalékot. A kedvelt lakásméret a főváros mindkét oldalán a 40-60 négyzetméter közötti volt, Budán 41, Pesten 39 százalékban. Pesten minden negyedik vásárló kisebb, 20-40 négyzetméter közötti lakást vásárolt.