Visszaeshet az építőipar, ha nem kap valódi segítséget

Nagyot nőtt az építőipar Magyarországon 2017-ben, a tavalyi évi építőipari termelés 29,6 százalékkal haladta meg az előző évit, ami az épületek esetében 29%-os, az építményeknél 34,8%-os bővülést jelentett. A foglalkoztatottak száma tízéves rekordot ért el és meghaladta a 300 ezer főt. Ugyanakkor komoly kihívásokkal küzd az iparág, amelyek miatt visszaesés várható – derül ki az újHÁZ Centrum trendriportjából.

Három komoly mankót kapott az építőipar az elmúlt években: az uniós források, az üzleti célú magánbefektetők (irodaházak, raktárak, hotelek) és a magukra talált lakásfejlesztők által. Ez emelte a rendelésállományt, ami kapacitás- és létszámbővítés felé hajtotta a kivitelező és szolgáltató cégeket. Olyasmi történt, ami korábban nem feltétlenül volt jellemző: valós verseny kezdődött a szereplők között. A másik oldalon azonban komolyan nőnek a kivitelezői költségek, elsősorban a munkaerő költsége, ami 30-50%-os bérköltség-növekedést jelentett az elmúlt években. Az alapanyagköltség is meredeken ível felfelé, részben mivel az állami beruházásokat megszerző cégek jó előre nagy mennyiségeket kötöttek le. A tervezést nehezíti, hogy a kormány még nem foglalt állást a kedvezményes áfakulcs ügyében és ez ösztönzi a kivitelezőket, hogy 2019 végéig még az 5%-os kulccsal tudják eladni és átadni lakásokat – fogalmazott a jelentés.

Az összefoglaló szerint 2020-tól az építőipar akár 30-40 százalékos visszaesése sem kizárt, mivel a lakásépítés áfája – a kedvezmény meghosszabbításának hiányában – visszaemelkedik 27%-ra, amit a kivitelezők továbbhárítanak a vevőkre. Erre minden bizonnyal a piac a kereslet csökkenésével fognak válaszolni, ezáltal a megfelelő mennyiségű potenciális vásárló hiányában a fejlesztők vagy elhalasztják a tervezett projektjeiket, vagy csökkentik a megkezdettek méretét. Ugyanakkor folytatódik a társasházak korszerűsítési programja, ami a 2018. április végétől elérhető 28 milliárd forintos uniós forrás és az OTP társasház felújítási pályázatával karöltve a szigetelőanyagok, a nyílászárók és a gépészeti berendezések forgalmát fogja növelni. A kormány nemrégen bejelentette, hogy építőipart támogató programot készít, amelynek célja az építőipari cégek hatékonyságának növelése.

A 2017-es év során közel 350 milliárd forintos forgalmat ért el az ágazat, aminek túlnyomó részét a szerkezeti és építési anyagok adták, de a legnagyobb növekedést a vasáru- és szigetelőanyagok generálták. A tetőcserép-forgalom értékét tekintve, az európai top 3-ba küzdöttük fel magunkat, és ez a forgalom a következő év során tovább növekedhet. “2012 óta folyamatosan és ütemesen évente 5 milliárd forinttal növelte forgalmát az újHÁZ Centrum is, 2016-ra elértük a 42 milliárd forintot és 2017-re az 50 milliárdot is meghaladta a forgalom, ezzel az ágazat 10%-át tudjuk magunkénak. A növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a legfőbb termékcsoportok (falazóelemek, betontermékek, cserepek, nyílászárók, hőszigetelés, gipszkartonok, csempék) területén növelni tudtuk a bevételt” – mondta Juhász Attila, a társaság igazgatóságának elnöke.

Ma már az új építésű házak esetében a 15 cm-es szigetelés követelménynek mondható, ezzel azonban a használt ingatlanoknak csupán 20%-a rendelkezik, így azok ára is 15-20%-kal meghaladja szigeteletlen társaikét, ami országos és területi szinten is eltérést mutat. A hazánkban található 2,85 millió ház 80%-a korszerűtlen, a kiadott 68,5 ezer tanúsítvány közül mindössze 0,7% kapott AA besorolást, így tág tere van az energetikai korszerűsítésnek. A nagy energetikai cégek által kezdeményezett és az Unió által is támogatott kedvezményes banki hitelek tovább pörgethetik a szigetelőanyagok keresletét.

A tavalyi 44%-os bővülés 14 389 új lakást jelentett, idén a korábban megkezdett beruházásoknak köszönhetően akár 15-20 ezer új lakással is számolhatunk. A források bővülése ellenére, mint a CSOK, támogatott hitelek, lakástakarék, a vevőjelöltek 30-50%-a újszerű vagy felújított lakásokat vásárol majd az új építésűekkel szemben. A Minősített Felhasználóbarát Lakáshitelek folyósítását csaknem minden bank megkezdte és nőtt a lakástakarék pénztárakban felhalmozott megtakarítások száma is, ami erőteljesebben áramlik majd a lakáspiacra, mint 2017-ben.

Az elvárt évi 15-20 ezer új lakásnak reálisan nagyjából a fele építhető meg 8-10 éves időtávon, a lakópark-boom 1-2 éven belüli kifutásával a kisebb méretű (50-60 m2 alatti) ingatlanok felfutása várható a budai oldalon, továbbá az agglomerációban, megyeszékhelyeken és az üdülőövezetekben. A kereslet Budapesten és a nagyvárosokban összpontosul, azonban az újépítésű ingatlanok elviselhetetlenül drága ára miatt a vevők a 100-110 m2-es családi vagy tömbházakra fókuszálhatnak, és növelhetik az agglomeráció keresettségét. A kivitelezési költségek a tavalyi 20-25% után további 10-15%-kal növekedhetnek a minőségi kapacitás és szakemberhiány miatt, ami a vidéki és kisebb projektek esetében kevésbé okoz majd fennakadást.