Eddig 16 %-ot zuhantak az albérleti díjak, de mi jön most?

Az  albérleti díjak közel fél éves zuhanás után stabilizálódtak ugyan, de egyelőre messze elmaradnak a koronavírus járvány előtti csúcstól. AZ OTP szakértői jövőre 7-8 százalékos növekedést várnak. A bérleti piacot változó mértékben érintették az elmúlt év történései és az adatok alapján elindult a konszolidáció is.

Milyen gyorsan rendeződhet vissza az albérleti piac, újra az egekbe szöknek-e a bérleti díjak, mikor érezteti újra a hatását a turizmus? Az OTP Ingatlanpont szakértői most a lakásbérleti piac kilátásait vizsgálják.

Az ingatlanpiaci szakértők szerint a jelenleg alacsony albérleti díjak a koronavírus járvány enyhülésével előreláthatólag ismét emelkedni fognak. Idén nyárig jelentős eltérésre még nem számíthatunk, de jövő tavaszra a szakértők már 7-8 százalékos növekedést prognosztizálnak, a korábbi magas szint elérése – legalább is Budapesten – azonban egyelőre nem valószínű.

A KSH-Ingatlan.com lakbérindex adatai alapján a lakásbérleti díjak fél éves mélyrepülése mindenesetre februárra megállt, országosan 1,1 százalékos, a fővárosban pedig 0,8 százalékos növekedést mértek 2021. januárjához képest.

Az albérletpiac csúcsidőszakához, 2020. januárjához viszonyítva a csökkenés ugyanakkor Budapesten elérte a 16 százalékot, míg a többi régióban 4 százalék alatt maradt.

„A múlt évben a koronavírus járvány megjelenése olyan változásokat hozott – Airbnb megszűnése, távoktatás bevezetése, külföldi munkavállalók eltűnése –, amelyek következtében mindenki a bérleti díjak egyértelmű és beláthatatlan ideig tartó csökkenését várta. Ezzel szemben az év közbeni hektikus mozgást követően váratlanul gyorsan értük el a mélypontot a 2021-es év fordulóján” – mondta Valkó Dávid az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Magas árszínvonal, csökkenő kereslet

A járvány előtt a magyarországi ingatlanbérleti díjak a jövedelmekhez képest európai szinten is kiemelten magasnak számítottak, így a koronavírus hatására beállt konszolidáció után nem lenne észszerű, hogy az árszínvonal ismét visszatérjen a korábbi, irreálisan magas szintre.

Szintén a járvány hatásának tudható be az, hogy az otthonuktól nagy távolságban dolgozók, ha tehették, a home office elterjedésével berendezkedtek a huzamosabb idejű otthoni munkavégzésre, így a bérelhető ingatlanok iránti kereslet a részükről feltehetően lecsökkent és a lakásbérletet felváltotta az alkalmankénti ingázás az otthon és a munkahely között. Ugyanígy látványosan visszaesett a hazánkban dolgozó, itt rövidebb-hosszabb ideig lakást bérlő külföldi munkavállalók száma is.


A bérleti piacon jelentős számban képviseltetik magukat a felsőoktatásban tanuló diákok, akik a távoktatás bevezetésével szintén eltűntek a keresleti oldalról.

A turizmus megszűnésével az Airbnb céljára hasznosított ingatlanok iránti kereslet is a minimálisra csökkent.

Közben pedig az otthonteremtési támogatások megjelenése megkönnyítette az ingatlanvásárlás feltételeit, ami szintén a bérleti piacról terelheti az érdeklődőket az ingatlanvásárlás irányába.

Összefoglalva: a hazai bérleti piac eleve magas árszínvonala és a kereslet csökkenése miatt nem valószínűsíthető, hogy rövid távon jelentős áremelkedés következne be az ingatlanbérleti piacon, noha nagy valószínűséggel inkább emelkedő tendencia várható.

Mit hozhat a jövő?

A koronavírus járvány enyhülése és a szeptemberben induló tanév ugyanakkor új lökést adhat a bérleti piacnak, főleg akkor, ha a távoktatás helyébe ismét visszatér a korábban megszokott oktatási rend. Feltételezhetően ekkor a diákok a korábbinál alacsonyabb díjakon találhatnak kiadó ingatlanokat, és amennyiben a turizmus és Airbnb nem fog addig visszatérni a járvány előtti szintre, úgy a Budapest belvárosi ingatlanok között is bátrabban kereshetnek bérleti lehetőséget akár a vékonyabb pénztárcával rendelkező hallgatók is.

További változást okozhat, hogy a kínálat növekedésével és a kereslet csökkenésével a kisebb méretű, egy-két személy számára megfelelő bérlemények megfizethetőbbé és ezáltal népszerűbbé válhatnak a hallgatók körében, akik közül eddig sokan takarékossági okokból kényszerültek többen összeállva nagyobb lakást bérelni.

„A koronavírus járvány egy olyan, egyelőre kiszámíthatatlan tényező az ingatlanbérleti piacon, amelynek tartós hatását most még nem lehet megjósolni. Amennyiben a már most érzékelhető optimista hangulat mellett a járvány is belátható időn belül enyhül és visszatérnek a turisták, külföldi munkavállalók és felsőoktatásban tanulók is, úgy az sem kizárható, hogy egy éven belül a korábbi keresleti volumenek és árszintek közelébe rendeződhet vissza a hazai lakásbérleti piac” – mondta Valkó Dávid az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A lakásfelújítási támogatás hatására szintén elképzelhető, hogy a rövid távú ingatlanbérlet fellendül azáltal, hogy a lakásfelújítás alatt új, átmeneti otthont kell keresniük a családoknak. A keresleti oldal várható növekedése mellett ugyanakkor a kínálati oldal változása is alapvetően befolyásolja a bérleti díjak alakulását.

Noha arról nincs pontos statisztika, hogy a korábban bérleti céllal hasznosított lakások mekkora részét értékesítették a vírus kirobbanása óta, ezzel esetlegesen csökkentve a kínálatot, a folyamat – elsősorban a fővároson kívül – érezhető.

Budapest belvárosában ugyanakkor nőtt a kínálat, hiszen a korábban Airbnb-s lakást bérletre kínálók közül sokan áttértek a hosszú távú kiadásra.

A lakásépítés élénkülésével is a kínálat bővülését lehet prognosztizálni, hiszen az új lakóprojektek vevőinek hagyományosan jelentős részét motiváló befektetési célú ingatlanvásárlás továbbra is kecsegtető lehetőség, amennyiben a vásárlók a rövid távú megtérülés helyett a magukévá teszik a hosszú távú befektetési szemléletet.