Az építőipari áremelkedés ellen: íme az első 5 drasztikus lépés!

Hétfőn reggel, a Kossuth Rádióban Orbán Viktor részéről megtörténtek az első komoly, az építőipari inflációt megfogni hivatott – első körös – bejelentések. A lényeg: exportkorlátozás októbertől, de addig is termékkivitelt érintő bejelentési kötelezettség bizonyos építőipari termékekre, ugyanerre a termékkörre állami elővásárlási jog bevezetése, extraprofit adó bevezetése és a kihasználatlan bányák átvétele.

A miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth Rádiónak azt nyilatkozta, hogy októbertől rendelnek el kiviteli korlátozást bizonyos építőipari termékekre, például a kavicsra és a sóderre, illetve más építőipari alaptermékekre.

Orbán Viktor szerint azért szaladtak el az árak, mert megnőtt a kiviteli mennyiség bizonyos építőipari termékek esetén. De az EU részei vagyunk, ezért be kell ezt az exportkorlátozási tervet jelenteni Brüsszelben, és ez négy hónap – magyarázta, hogy miért csak októbertől léphet életbe, ha életbe lép, az exporttilalom. De addig is a kivitel esetében bejelentési kötelezettséget vezetnek be és állami elővásárlási jogot terveznek ezekre a termékekre – tette hozzá.

Bizonyos termékeknél egy árszint felett elvonni tervezik az adott árszint feletti összeg 90%-át, extraprofit adót bevezetésével.

Azt is jelezte, hogy amely cég nem kezdi meg 1 éven belül a kitermelést a bányákból, akkor attól elveszik a kitermelési jogot. (Ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is bejelentette a múlt héten.)

A Portfolio.hu összefoglalója szerint a mai híreknek alapozott meg az elmúlt időszakban a GVH jól célzott vizsgálódása egyes építőanyag-gyártók (cement) háza táján, vagy Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadójának, a Portfolio Építőipar konferenciáján előadott gondolatai, amik előrevetítették a néhány napja megszellőztetett drasztikus döntéseket, mint az exporttilalom vagy az extraprofitok megadóztatása.

Hogy pontosan mit lehet majd ebből a tervezett csomagból valóban megvalósítani, köttetnek-e a következő időszakban a háttérben kompromisszumok egyes gyártókkal, akik egyik oldalról súlyos közpénz milliárdokat kapnak gyárfejlesztésre, kapacitásnövelésre, de a másikon a piac által felháborítónak gondolt árakkal operálnak monopol vagy oligopol helyzetüknek köszönhetően, az nemsokára kiderül.

Mindenesetre az építőipar befolyásos szereplőit és az ügyben érintetteket is megkérdezte a Protfolio.hu, hogy mit gondolnak a mostani bejelentésekről. Elég lesz az ijesztegetés, vagy bele kell állni a cselekvésbe?

Koji László, az ÉVOSZ elnöke elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a kormány lépései most a hiány elkerülését kell, hogy szolgálják, és csak ezután jöhet a sokak által várt árcsökkentés, ha már belföldön sikerül növelni a volument, hiszen egyelőre a legnagyobb kockázatot egyes anyagok hiányának veszélye okozza a piacon.

A bejelentett intézkedések mellett nagy szükség lenne arra, hogy a hazai gyárak és üzemek termelését felpörgessék – akár kapacitásnöveléssel, akár több műszakban való működéssel -, illetve segítsék az importot, vagyis ezzel a három intézkedéssel (export szigorítása, import támogatása és a kapacitások növelése) lehetne látványosan volument növelni, ami segítene elkerülni a hiányt és akár árcsökkenés felé is hathat a következő időszakban – részletezi Koji a szükséges lépéseket. Nem lehet egy ilyen stratégiai ágazat ennyire importfüggő, ezen kell változtatni. A kérdés nem az, hogy magyar vagy külföldi tulajdonú a hazai gyártó cég, az a fontos, hogy tisztesség áron, de elsősorban a hazai igényeket szolgálja ki.

Elszálltak az építőanyagárak, akár exporttilalmat vagy -korlátozást is bejelenthet a kormány
Az exporttilalommal kapcsolatban persze fontos megjegyezni, hogy az EU-n belül ennek nyilván nincs lehetősége, de EU-n kívülre ez védhető lehet. A lényeg most a regisztrációs kötelezettség, ami októberig, amikor bevezetésre kerülhet a tilalom, megfelelő adatokkal és információkkal szolgálhat a döntéshozóknak, hogy pontosan miből és mennyi hagyja el az országot. Ennek tükrében lehet majd aktuálisan meghatározni a konkrét termékek körét, amiknek a kivitelét korlátozná az állam, ám addig is élne az elővásárlási jogával.

Azért arra választ kapott a portál, hogy ennek az elővásárlási jognak az alkalmazása a gyakorlatban nem biztos, hogy könnyen kivitelezhető, rengeteg gyakorlati, jogi, logisztikai kérdést vet fel, vagyis rövid távon nehezen alkalmazható, bár tény, hogy mint sok minden csak szándék kérdése.

A hazai ellátás hosszú távú biztosítását Tibor Dávid, a Masterplast elnöke is kiemelt célnak tartja. Véleménye szerint komoly támogatási programra lenne szükség a hazai gyártók növekedése, terjeszkedése (akár külföldre) érdekében, illetve egy olyan állami kockázati tőkealap konstrukciót is örömmel látna, ami 2-4%-os, vagyis alacsony elvárt hozammal működve tudná segíteni finanszírozással a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési ágazatban fejlődni, terjeszkedni vágyó hazai cégeket.

Jól kivehető, hogy a problémák egy része azért is tudott ilyen méreteket ölteni, mert az építőiparnak jelenleg sajnos nincs kiemelt és egységes állami képviselete, mint például a mezőgazdaság és csatolt részeinek az agrárminisztérium. Indokolt lehetne, hogy az egymással komoly szimbiózisban működő folyamatok, mint a bányászat vagy a kivitelezés szabályozása egy kézbe futhasson össze.

Scheer Sándor, a Market Építő zrt. vezérigazgatója, aki többször is megszólalt korábban a témában, hangsúlyozta, amit 2016-ban munkaerő oldalon látott bérnövekedésben tapasztaltunk, mint a kivitelezési költségek növekedésének elsődleges oka, az egy jogos és érthető folyamat volt, hiszen valóban nagyon alacsony bérszínvonalon dolgoztak korábban a munkások.

További részletek itt:

https://www.portfolio.hu/ingatlan/20210702/beindult-az-allami-gepezet-retteghet-minden-kulfoldi-epitoanyagos-490892