A lakásoknak csak 5 százaléka felel meg az új épületenergetikai feltételeknek

Mint ismert: egy tavaly év végi új épületenergetikai rendelkezés szerint 2022. június 30. után csak a legalább BB energetikai besorolású épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt. A rendelet eredetileg 2021. január 1-jén lépett volna életbe, amelynek elhalasztásával az építkezők némi időt nyertek, érdemes azonban minél hamarabb felkészülni az eddiginél szigorúbb szabályozásra.

Az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai a tavaly energetikailag besorolt épületek csupán mintegy 5 százaléka felel meg a követelménynek. Gali András építészmérnök, épületenergetikai szakmérnök, az Országos Tanúsító Központ tulajdonosa szerint az NHP Zöld Otthon Program keretében biztosított, kedvező kamatozású lakáscélú hitel lendületet adhat az energiahatékony ingatlanok építésének és vásárlásának. Ugyanakkor érdemes az otthonok energiahatékony átalakítását is megfontolni, ugyanis már pár éven belül megtérülhet az anyagi befektetés.

Az építkezőknek kicsivel több mint fél évük van csupán, hogy megfeleljenek a rendelkezésben foglaltaknak, miszerint jövő év június 30. után csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amelynek energiahatékonysága eléri a közel nulla energiaigény követelményszintjét. Az ezzel egyenértékű BB vagy annál jobb besorolás pedig csak abban az esetben adható az épületre, ha az legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ.

Távol a nullától

A hazánkban található 4,5 millió lakóegység[1] körülbelül 28 százaléka rendelkezik jelenleg az energetikai állapotot vizsgáló tanúsítással. Az elmúlt három évben energetikailag vizsgált épületek 67-68 százaléka CC (korszerű) és GG (átlagosat megközelítő) közötti besorolást kapott a publikusan elérhető e-statisztikák adatai szerint. Az ingatlanok 28-29 százaléka azonban gyenge, rossz, vagy kiemelkedően rossz minősítésű (HH és JJ közötti). 2018 és 2020 között 80 százalékot növekedett a minimális (AA++) és közel nulla (BB) energiabesorolás közötti, adott évben tanúsított épületek száma, mindazonáltal így is csak a tanúsított ingatlanok mintegy 5 százalékát fedte le 2020-ban. 33 százalékkal több épület kapott BB besorolást tavaly, mint 2019-ben.

„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) novemberi Lakáspiaci jelentése szerint a legalább közel nulla energiaigénynek megfelelő szintet a 2016 óta kiadott tanúsítványok mindössze 2,9 százaléka teljesíti. Azóta évente látható fokozatos javulás a kiadott tanúsítványok besorolásainak eloszlásában, ami elsősorban az újépítésű lakások számának emelkedése miatt következett be. Ugyanakkor a legalább BB besorolású ingatlanok aránya a tanúsított lakóingatlanokon belül még 2020-ban is csupán 4,8 százalék volt. A teljes lakásállomány energetikai tulajdonsága összességében még rosszabb lehet, tekintve, hogy a kiadott tanúsítványok az összes új építésű lakást és az eladott használt lakások csak egy bizonyos részét fedik le. Az arány növekedését felgyorsíthatja az NHP Zöld Otthon Program (ZOP) keretében október 4. óta elérhető kedvezményes hitel, amely az energiahatékony új lakóházak építését ösztönzi. A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület tagjai és a Bankszövetség rendelkezésér álló információk szerint az NHP ZOP hatására jelentősen nőtt az érdeklődés az új lakások iránt” – mondja Gali András.

Még mindig az utcát fűtjük

„Magyarországon az egyik legnagyobb megtakarítási potenciálról a lakóépületek kapcsán beszélhetünk. Az országos primerenergia-felhasználás mintegy 40 százaléka köthető az épületek, egyharmada a háztartások energiafogyasztásához, amelyek a végső energiafogyasztásuk 72-74 százalékát fűtésre fordítják. Kevesen tudják, hogy az energetikai tanúsítványokat nemcsak újépítésű ingatlanokra kell kiállítani, hanem minden olyanra, amelyet értékesítenek, a szerződés megkötéséhez ugyanis szükség van a szakvéleményre. Jelentősen növelheti az épületek, lakások ingatlanpiaci értékét a megfelelő energetikai állapot, ezért érdemes akár csak egy-egy energetikai felújítással korszerűsíteni otthonunkat, ami már rövid távon is anyagi előnyt jelenthet. Egy kazáncsere például szinte biztosan megtérül 5 éven belül” – vélekedik az épületenergetikai szakmérnök.

A régi épületek kedvezőtlen energiahatékonysága miatt az 1959 előtt épült épületekben a fajlagos primer energiafogyasztás több mint háromszorosa, a fűtési primer energiaigény több mint négyszerese az új lakásokénak. A már kedvezőbb mutatókkal rendelkező, 1976–1989 között épült épületekben a fajlagos primer energiafogyasztás még mindig több mint kétszerese, a fűtési primer energiaigény több mint két és félszerese az új lakásokénak. 2020-ban a lakott ingatlanok 70 százaléka még a rendszerváltás előtt épült, és a családi házak 63 százaléka, a kis társasházak 77 százaléka, míg a panelek 52 százaléka nem rendelkezett külső hőszigeteléssel, a felújítási arány pedig évente megközelítőleg csupán 1 százalék.

„Az otthonok hőveszteségének jelentős része a nyílászárókon keletkezik, ezért érdemes a kialakításkor, felújításkor egyaránt kiemelt figyelmet fordítani ezekre. A nyílászárót, illetve szigetelést érintő fejlesztések kiváló befektetési lehetőséget jelentenek, ezzel meggátolhatjuk ugyanis, hogy szökjön a meleg az otthonunkból, és az utcát fűtsük. Választás előtt nézzük meg a nyílászáró hőátbocsátási értékét (Uw érték[2]). Minél alacsonyabb ez az érték, annál jobb a szerkezet hőszigetelése. A korszerű ablakok további előnye, hogy szinte tökéletesen zárnak még a legszelesebb időben is. Ez a tulajdonság legalább akkora energiamegtakarítást jelenthet, mint a magas hőszigetelő képesség. A külső árnyékolók éjszakai használatával pedig még tovább csökkenthetjük a hőveszteséget és ezáltal az energiafelhasználást a fűtési szezonban” – teszi hozzá Búcsi János, a belga Deceuninck nyílászáróprofil-gyártó vállalat Key Account Managere.

Kevesebb új lakás, egyre népszerűbb felújítás

Az MNB adatai alapján[3] a hitelfelvevők a felvett lakáshitelek közel 70 százalékát továbbra is használt lakás vásárlására fordítják, míg a felújítási és korszerűsítési célokra szánt hitelek részaránya az egy évvel korábbi 10 százalékról 14 százalékra emelkedett. 2021 első három negyedévében éves összevetésben 1,7 százalékkal csökkent az átadott új lakások száma. A 2020-as nagy bővülésben az eredetileg 2021-től életbelépő szigorúbb energetikai szabályozás is szerepet játszott, majd a határidő kitolását követően számos társasházi fejlesztés csúszott 2021 első félévére. A teljes 2021-es évre a piaci szereplők szerint hozzávetőlegesen 20 ezer lakás átadása várható, ami elmarad a 2020-as 28 ezres szinttől. A már elkészült vagy 2022. júliusig várhatóan átadásra kerülő aktuális újlakás-kínálat 58 százaléka lehet BB vagy jobb besorolású. A környezeti szempontból fenntarthatóbb új lakások mintegy 3,5 százalékkal drágábbak a kínálatban, a magasabb ár ugyanakkor egyrészt hosszú távon a hatékonyabb fenntartás és a nagyobb értékállóság miatt megtérülhet, másrészt az NHP ZOP által biztosított kamatelőny ellensúlyozhatja a magasabb kínálati árat.