5 tipp a hőség enyhítésére nagyvárosokban

A világ nagy metropoliszainak évi középhőmérséklete akár 10 Celsius fokkal is magasabb lehet, mint a közvetlen szomszédságukban lévő településeké – tudtuk meg a PlanRadar jelentéséből, akik 5 tippet gyűjtöttek össze a nagyvárosi hőség enyhítésére.

A zsúfolt metropoliszok a nyári forróságban hőcsapdaként működnek, az ezeken a településeken mért évi középhőmérséklet akár 10 Celsius fokkal is meghaladhatja a közvetlen szomszédságukban fekvő területekét. A világ egyik vezető tudományos intézménye, az ETH Zürich a klímaváltozás hatásait vizsgáló tanulmányában* a helyzet súlyosbodását vetíti előre a vizsgált nagyvárosok több mint háromnegyedében, megállapítva például, hogy London éghajlata 2050-re olyan lesz, mint a mai Barcelonáé. A világban számos kísérlet zajlik a nagyvárosi hőcsapdák elkerülésére, ezekből mutatunk be ötöt.

Az egyre szélesebb körben alkalmazott légkondicionáló berendezések csak rontanak a helyzeten, mert az épületek belső tereit ugyan hűtik, de a környezetüket fűtik. Az erre a célra fordított energiamennyiség 2000 óta globális szinten megduplázódott és a nagyvárosi lakosság gyarapodásával párhuzamosan megállíthatatlanul növekszik. Ma már az épületek áramfelhasználásának ötödét emésztik fel a hűtésre szolgáló berendezések. Hogyan lehet javítani ezen az arányon?

1. Növényeket az utcákra, a házfalakra, a tetőkre

Nyáron a zölddel befuttatott épületekben a hőmérséklet akár 13 Celsius fokkal is alacsonyabb lehet, mint a csupasz házakban. A gyorsan fejlődő növényeknek mindössze egy-két évre van szükségük ahhoz, hogy egy nyolc négyzetméteres területet teljesen befedjenek. Fákat akár a lapostetőre is lehet ültetni, ahogyan az olaszországi Lucca lakói tették a 12. században a Guinigi-torony tetején, a mai napig élő példát mutatva az épületek természetes hűtésére.

2. Szürke aszfalt, fehér aszfalt

A nagyvárosokban a szürke, fekete aszfalt nappal elnyeli, éjszaka kisugározza a forróságot. De mi történik akkor, ha az utak felületét fehérre festjük, ami visszaveri a napsugarakat? A módszert a kaliforniai Los Angeles-ben tesztelték.

„A város területének 10 százalékát fekete aszfalt borítja, amely a napenergia 95 százalékát elnyeli, miközben akár 60-70 Celsius fokra is felhevül. Az utak fehérre festése után az első mérések szerint az aszfaltréteg felszíni hőmérséklete mintegy 10 Celsius fokkal csökkent” – mondja a kísérlet eredményeiről Maja Domac, a PlanRadar építőipari, épületüzemeltetési szoftvert fejlesztő és forgalmazó bécsi központú cég munkatársa.

3. Víz, víz, víz

A víz használata a hűtésre évezredek óta jól bevált módszer. A mai várostervezők sok elődtől tanulhatnak, például az andalúziai építészet egyik gyöngyszemének számító Alhambra építőitől, akik medencék, szökőkutak telepítésével   biztosították, hogy a párolgás lehűtse a forró, száraz spanyol levegőt.

4. Árnyékolás: régi módszerek, új technológia

Az építészek is sokat tehetnek a hűtésért. A párizsi Arab Világ Intézet tervezője, a francia Jean Nouvel az iszlám építészetben alkalmazott rácsszerkezetekből merített ihletet. A homlokzaton több száz fényérzékeny, mozgatható membránból álló rendszert hozott létre, amelyek nyitással vagy zárással szabályozzák, hogy mennyi fény jusson be az épületbe.

    +1

A hőcsapda elkerülésében kulcskérdés a nagyvárosi forgalom környezetbarát megszervezése, a tömegközlekedés fejlesztése, az autóhasználat visszaszorítása, a kerékpározás népszerűsítése. Fák árnyékában, csobogó szökőkutak mellett, hűvös ligetekben a kánikulát is ki lehet bírni a metropoliszokban.

*Forrás: Az ETH kutatóinak tanulmánya: https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0217592