Újabb vízerőművek a Dráván?

Bár a japán földrengés, valamint a fukusimai atomerőmű körüli problémák előtérbe helyezték a megújuló energiaforrásokat, remélhetőleg ez nem jelenti azt, hogy a környezetet fokozottan igénybe vevő vízerőműkkel terveznék körbeépíteni az országot. Hazánknak e téren már éppen elég negatív tapasztalata van.

Igaz, ezúttal nem (Cseh)Szlovákia, hanem Horvátország készül felújítani a vízenergia programját, veszélyeztetve ezzel a Dráva eredeti élővilágát.

A március utolsó napjaiban Gödöllőn tartott Informális Környezetvédelmi Tanácsülés kiemelkedő eseménye volt, hogy az érintett miniszterek aláírták a nyilatkozatot, amely a Dráva menti közös természetvédelmi terület kialakításáról szól – tudtuk meg Figeczky Gábortól, a WWF Magyarország megbízott igazgatójától – , ám mindezt beárnyékolja, hogy déli szomszédainknál újra napirenden van vízerőművek építése.

Ismeretes: a Mura-Dráva-Duna Határokon Átnyúló Bioszféra Rezervátum (MDD TBR) létrehozásának előkészítéséről írt alá szándéknyilatkozatot Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter osztrák, szlovén, horvát és szerb kollégájával Gödöllőn. A tervezett rezervátum Európa legnagyobb vízi bioszféra rezervátuma, és az első a világon, amelyet öt ország közösen hoz létre. A megállapodás szerint az országok 15 tagú koordinációs testülete irányítja a bioszféra rezervátum státusz elérését célzó további lépéseket.

Az UNESCO Bioszféra-rezervátum címe egyébként – hasonlóan az UNESCO Világörökséghez – nagy nemzetközi elismerést jelent, elnyerésére évente lehet pályázni. A tervezett rezervátum az alpesi tájaktól a Duna-Tisza közéig igen változatos és hatalmas területet ölel fel: a szlovéniai Júlia-Alpoktól egészen a Drávaszögben elterülő Kopácsi rétig, Európa egyik legjelentősebb vizes élőhelyig húzódik, végig a Mura és a Dráva völgyében, illetve a Dráva dunai torkolatánál. A rezervátum már védett, vagy védettségre előkészített területekre terjed ki.

Figeczky azt mondta: óriási lépés ez azon az úton, amit a Dráva Szövetséggel, a horvát Dravska Ligával és Zelena Akcja egyesülettel, valamint a német Euronatur szervezetekkel együtt járnak évek óta. A Dráva és a Mura mente, valamint a Duna, Dráva folyók torkolatvidéke olyan ritka és veszélyeztetett madárfajoknak ad otthont, mint a rétisas, a kis csér, a fekete gólya. Az ártéri erdők biológiai sokfélesége, a holtágak és a kavicszátonyok egyaránt különleges adottságai a három folyó érintett szakaszainak. Éppen ezért fontos az öt ország területén immár 800.000 hektárt elérő természetvédelmi terület megalapítása és közös irányítása.

– Ugyanakkor Horvátországban újabb hulláma zajlik a vízierőmű  tervezésnek, és ebből a Dráva sem marad ki – tájékoztatott a megbízott igazgató. Két vízerőmű építése szerepel egy – tavaly ősszel a horvát kormány által is tárgyalt – tervben. Ám természetvédelem terén hazánknak is van  szégyenkezni valója, ugyanis a Dráván – annak ellenére, hogy 1996 óta nemzeti park –, folyamatosan zajlanak kavicskitermelések, méghozzá egyes helyeken 2007 óta engedély nélkül. Mindez pedig odavezethet, hogy megszűnnek a már így is csekély létszámú kis csér fészkelőhelyei.

A szakember szerint jó volna, ha egy éven belül kihirdetnék a közös bioszféra rezervátum megalapítását, hiszen az biztosíték lehetne, hogy az öt ország új alapokra helyezi a vízgazdálkodással és a nemzetközi kötelezettségekkel járó feladatainak megoldását.
Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke portálunknak azt mondta: tudnak a tervezett vízierőművekről, az egyik Molve-nál lenne (a település neve azoktól a vízimalmoktól ered, amelyek a múltban a Dráva-folyó mentén működtek). Viszonyításképpen: Molve Berzencétől mindössze 25 kilométer autóval.

Mint közismert a folyón jelenleg 16 vízerőmű van, ebből 11 Ausztriában, 8 Szlovéniában és 3 Horvátországban. A vízierőművek kiépültével nagy mértékben csökkent az áradásveszély a folyó mentén. Egyúttal azonban a hordalékát sem képes tovább hordani, ezáltal a meder mélyül, a folyó alatti vízkészlet szűrő rendszer veszélyeztetve van, írja a Wikipedia.