TEN-T felülvizsgálat

A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) az Európai Unió közös érdekű közlekedési hálózata. A csatlakozási szerződés mellékletében rögzített magyarországi szakaszait 2010 óta az uniós TEN-T Irányelv is tartalmazza. A támogatásra jogosult uniós hálózatot, az aktuális prioritásokat és a legfontosabb elvárásokat meghatározó TEN-T iránymutatás a mindenkori közös közlekedési politika egyik legfontosabb összegző dokumentuma.

A teljes TEN-T hálózat hossza az Európai Unió 27 tagállamában vasúton mintegy 90 ezer, közúton közel 100 ezer kilométer. A magyarországi elemek összes hossza e két közlekedési módra hozzávetőleg 5000 kilométer. Jelenleg zajló hazai fejlesztések a TEN-T hálózaton pl. a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal felújítása, az M3 autópálya Nyíregyháza-Vásárosnamény szakasza és az M43 autópálya építése.

Az Európai Bizottság a teljes hálózaton belül 30 kiemelt projektet jelölt ki, amelyek közül több hazánkon is áthalad: a dunai vízi közlekedési út, az M5-M43 autópálya és két vasúti folyosó (Hegyeshalom-Budapest-Lőkösháza, Hódos-Boba-Székesfehérvár-Budapest-Záhony).

NFM

A TEN-T hálózat jelentősége a közlekedéspolitikai szempontokon túl finanszírozási szempontból is igen nagy. Kizárólag az e hálózaton tervezett közlekedési projektek kaphatnak támogatást az Európai Unió TEN-T költségvetéséből. A Kohéziós Alap közlekedési beruházásokra szánt forrásainak felhasználása során a vasúti és vízi közlekedési alágazatban előnyben részesítik a TEN-T elemeket. Közúti fejlesztéshez pedig kizárólag TEN-T elemekre kapható finanszírozás.

A 2007-2013 közötti időszakban a TEN-T hálózaton szükséges beruházásokból a TEN-T költségvetés pályázati rendszerben mintegy 8 milliárd euró összeget fedez. A szűkebb kör számára fenntartott kohéziós és strukturális EU támogatások 43 milliárd euróval járulnak hozzá a közlekedési hálózat fejlesztéséhez. A tagállamok saját költségvetésükből 196 milliárd eurót fordítanak ilyen beruházásokra. Az Európai Beruházási Bank (EIB) 65 milliárd eurós támogatást nyújt kölcsönök és pénzügyi eszközök révén. A TEN-T beruházási igényeket azonban még e források összessége (mintegy 300 milliárd euró) sem fedezi teljes mértékben.

Előzmények

Az Európai Bizottság hivatalosan 2009-ben indította el a TEN-T felülvizsgálat előkészítését az alapelvekről szóló Zöld Könyv közzétételével. A dokumentumról a Közlekedési Tanács 2009 júniusában következtetéseket fogadott el. A Bizottság ezt követően hat szakértői csoportot hozott létre a TEN-T felülvizsgálat különböző szempontjainak vizsgálatára. Majd jelentéseik alapján egy részletes háttéranyagra épülő munkadokumentumot készített, amelyről 2010 szeptemberéig tartó nyilvános konzultációt kezdeményezett. A beérkezett véleményeket honlapján tette közzé.

Bizottsági javaslat

Bár konkrét jogszabálytervezet még nem készült, az ismert dokumentumok (Zöld Könyv, a szakértői munkacsoportok anyagai) alapján egyértelmű, hogy a felülvizsgálat ezúttal nem csupán kisebb kiegészítésekhez, módosításokhoz vezet majd. Az Európai Bizottság a jelenlegi hálózati és finanszírozási rendszer gyökeres átalakítását tervezi. A változtatási szándék legfőbb oka, hogy a jelenlegi TEN-T hálózat és kiemelt projektjei kiépítése – elsősorban a korlátozott pénzügyi források miatt – lassan halad.

A várhatóan 2011 nyarán megjelenő új TEN-T jogszabály tervezetében a Bizottság legfontosabb újításként egy kétrétegű hálózatot hozna létre a jelenlegi rendszer helyett. Ennek elemei a szélesebb, ún. átfogó hálózat (comprehensive network) és a szűkebb, csak a közösségi szempontból legfontosabb elemeket tartalmazó ún. törzshálózat (core network). Ezek kiterjedéséről nincs pontos információ azon túl, hogy az átfogó hálózat lényegében a mai TEN-T hálózatnak felelne meg, a törzshálózatot pedig ezen belül a Bizottság központilag kívánja meghatározni.

Míg a TEN-T hálózat a tagországokkal való tárgyalások eredményeként jött létre, a Bizottság a továbbiakban szakértők bevonásával, leginkább a népességi és forgalmi adatok összevetésével jelölné ki a törzshálózatot.

Az Európai Bizottság a rendelkezésre álló forrásokat főként a leendő törzshálózat fejlesztésére fordítaná. A Mobilitási és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE) a TEN-T költségvetés és a Kohéziós Alap összehangoltabb működtetésére törekszik.

A miniszteri találkozó

A 2011. I. félévi magyar elnökségi időszak legfontosabb hazai rendezvénye a közlekedés területén a TEN-T hálózat felülvizsgálatának politikai megvitatását célzó szakminiszteri találkozó. A tárcavezetők a revízió kulcsfontosságú kérdéseiről, a hálózattervezési módszertan és a finanszírozás terén várható változásokról mondhatják el véleményüket e fórumon. A tagállami álláspontok részletes, magas szintű egyeztetésére a jogszabályjavaslat közzététele előtt utoljára nyílik alkalom.

A tervezet megjelenése után ebben a félévben legfeljebb még a tanácsi munkacsoporti vita megnyitása tervezhető, így e stratégiai jelentőségű dosszié továbbvitele a 2011. II. félévi lengyel elnökség feladata lesz.

A miniszteri találkozón az Európai Unió tagállamainak közlekedésért felelős miniszterei mellett Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke, közlekedési biztos, Brian Simpson, az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának elnöke és Laurens Jan Brinkhorst európai koordinátor is részt vesznek 2011. február 7-8-án, Budapesten és Gödöllőn.