Sokat kell félre rakni Európa nagyvárosaiban a lakásvásárlóknak

Míg az európai
országok sok fővárosában 4-5 éves átlagbérből is lehet már használt
lakást vásárolni, nem ritka az olyan hely, ahol 15 évig kell
dolgozni egy nem éppen luxus lakásért, Budapesten 3 és 100 év közé
esik a lakások ára alapján szükséges megtakarítási idő.

Budapesten a szigorúan vett belvárosban általában 300 és 800
ezer forint között szóródnak a négyzetméterárak. A dunai panorámás,
jó állapotú nagypolgári lakások esetében ez kicsivel 1 millió forint
fölé is kúszhat, ám ez szűk kínálatot jelent.

Ezen a központi részen egy garzonlakás 7-8 évnyi spórolással
vásárolható meg (havi 165 ezer forintos bruttó átlagbér mellett),
míg egy nagyméretű, frekventált helyen lévő luxuslakásért több mint
100 évnyi bérünket kellene félretenni. A tágabb belvárosban bőséges
a kínálat a 250-350 ezer forint közötti kategóriában. A panelárak
városszerte 170-230 ezer forint/négyzetméter között mozognak, ám az
elit lakótelepeken a 300 ezres határt is elérhetik. A városszerte
legolcsóbb – de lakható
– 6 millió forint körüli áron kínált panel-
és téglalakások megvásárlásához 3 évnyi spórolás szükséges.
Kertvárosi családi házak (Csepeltől a budai hegyekig) 200-400 ezer
forintos fajlagos áron kaphatók. Itt az extra luxus kategória is
nagyon ritkán megy 700 ezer forint fölé.

Bécsben a Ringen – a belvárost körülvevő útgyűrűn – belüli
kerületek kínálata jellemzően presztízs lakásokat tartalmaz. Ezen a
területen az átlagos négyzetméterárak 1 millió forint fölött vannak,
és gyakran meghaladják a 2 milliós határt is. A lakások ára
legtöbbször csak kilenc számjeggyel írható le. Egy igen kicsi, 40
négyzetméteres tipikus első lakást ugyanakkor már hatévi nemzeti
átlagkeresetből (havi 630 ezer forint) meg lehet vásárolni. A tágabb
belvárosban már jóval alacsonyabb, 6-700 ezer forintos
négyzetméterárak jellemzőek. A kertvárosban megint kicsit felszöknek
a fajlagos árak – ismét 1 millió forint/négyzetméter az átlag. A
ritka, 1960-70-es évjáratú, telepszerű beépítésű házakban – itt
persze nem a nálunk elterjedt, alacsony presztízsű paneltelepekre
kell gondolni – 4-500 ezer forint a jellemző négyzetméterár, s egy
90 négyzetméteres lakásért itt is csak 5-6 évnyi bruttó bért kell
félrerakni.

Írországban nem a lakás tényleges mérete számít, hanem a
hálószobák száma szerint tartják nyilván az ingatlanokat. Méretükben
a dublini lakások elég kicsik más fővárosokhoz képest. A társasházi
lakások mérete ritkán haladja meg a 70 négyzetmétert. Dublin
különlegesen drága városnak mutatkozik az összes többi európai
fővároshoz viszonyítva. Itt a legolcsóbb környéken is közel másfél
millió forint felettiek a fajlagos lakóingatlan árak. A kertváros a
legdrágább körzete a városnak, ahol a 3 millió forintos
négyzetméterár sem egyedülálló. Mivel a rekord lakásárak mellé
körülbelül 500 ezer forintos havi bruttó bért rakhatunk, a
legolcsóbb, kisméretű lakáshoz is 14-15 évet kellene spórolni, ha
hitelfelvétel nélkül akarná valaki megvenni.

A brit főváros lakásárai a dubliniakhoz hasonlítanak. Az
írországinál jó egyharmadával magasabb átlagbérek miatt viszont a
lakások megfizethetősége összességében kedvezőbb (átlagosan 10-17
évnyi spórolás). A központnál is drágábbak a lakások a Temze
partján, például dél-nyugaton, 143 millió forint az átlagos lakásár.
A város délkeleti és keleti részei a legolcsóbb környékek közé
tartoznak a 80-90 milliós átlagárakkal, ám magyar viszonylatban már
ezek is megfizethetetlennek tűnnek.

Párizs egész tágan vett városközpontjában jellemzőek az 1 és 2
millió forint közötti fajlagos árak. Persze a legbelső kerületekben
nem ritka a 2 millió forint feletti négyzetméterár sem. Itt egy kis
garzont hét, egy 220 négyzetméteres nagypolgári lakást viszont már
csak 55 évnyi átlagbérből (havi 600 ezer forint) lehet megvásárolni.
A lakások mérete a Budapesten jellemző nagy szóródást mutatja
Párizsban is.

Prága történelmi központjában elég nagy szórással, 500 ezer és 1
millió forintos négyzetméterár között lehet lakásokat találni a
gyakran több száz éves házakban. A többi belső kerületben az ár 250
és 700 ezer forint körül alakul. Itt egy átlagos lakást 11-14 évnyi
spórolással vásárolhatunk meg a 170 ezer forintos – a
magyarországinál hajszálnyival magasabb – bruttó átlagbérrel
kalkulálva. A hirdetésekben megjelenő panelárak is meglepő módon
20-40 százalékkal magasabbak a budapestinél, s 250 és 300 ezer
forint között ingadoznak négyzetméterenként.

Szófiában a kínált lakások legnagyobb része a XX. század második
felének különböző évtizedeiben épült panel tömbökben található,
amelyek a város minden részét meghatározzák. A fajlagos árak itt is
a központban a legmagasabbak, ám csak 300 és 350 ezer forint között
ingadoznak négyzetméterenként. Más helyeken 180-200 ezer forint az
átlagos ár. A panelárak viszont a budapestihez nagyon hasonlóan, 180
és 200 ezer forint/négyzetméter közöttiek. A 45 ezer forintos
átlagbért félrerakva is 15 év alatt csak egy másfélszobás
panellakást vehetünk. Egy központban lévő tágas lakásért viszont már
50-60 évet kell spórolni.