Rehabilitációs kerekasztal alakult Budapest belső kerületeinek megújulásáért

Az új szervezet
megerősíti a nem-kormányzati szervezetek munkáját a valódi
városrehabilitációért – Kormányzati szereplők álltak ki a budapesti
rehabilitáció uniós támogatása mellett

A főváros belső kerületei történelmi lakóházállományának
rehabilitációjáról tartott sajtótájékoztatót az MTA-ban a Budapest
Világörökségéért Alapítvány, a Parlament korelnökének, Horváth János
professzornak a megnyitójával és az állami szakigazgatás illetékes
hivatalvezetői képviselőinek hozzászólásával. Az esemény védnöke az
MTA elnöke és a VOSZ budapesti tagozata elnöke volt. Az állami és
civil összefogás lehetőségét is reprezentáló rendezvényen fontos
szakmai és gazdasági szervezetek, ismert szakemberek, egyetemi
tanárok részvételével megalakult a Rehabilitációs Kerekasztal, amely
nem-kormányzati szervezetként képviseli ezentúl a központi
lakóterület városrehabilitációs fejlesztésének feladatát.

A sajtókonferencián elhangzott, hogy Budapest az előző századforduló
eklektikus városai között a legjelentősebb a világon,
szuperműemlék. Ennek az egyre növekvő értéknek a fenntartása
országos érdek, amely azonban csak az építési mód és a
lakásszerkezet korszerűsítésével, a zsúfolt beépítés lazításával
lehetséges. A Főváros terveiben is szereplő célra a Kerekasztal
uniós források és a magántőke bevonásával megvalósítható stratégiát
dolgozott ki. A gyakorlati program az egyedül sikeres nemzetközi
tapasztalatok szerint a feladat megvalósulásában érdekelt összes
szereplő együttműködési rendjének megszervezésén alapul.
Hangsúlyozták azt is, hogy ez a rehabilitációs feladat hatalmas
piacot nyit a hazai vállalkozások számára.

A leromlottság alapoka a sok sötét kislakást tartalmazó, szűk
udvaros beépítési mód, amelyben azonban kulturális értéke miatt
nagyon jelentős városfejlesztési tartalék rejlik. A tömbök belsejébe
fényt, levegőt kisebb oldalszárny-bontások révén lehet beengedni.
Enélkül a 4-5000 régi lakóházból álló városmag romlása és fokozatos
lebontása folytatódik. A lazítás révén viszont a belső kerületek
és az egész város másik nagy problémája, a zöldfelületek súlyos
hiánya is enyhíthető: az összenyitott udvarokban belső kertek,
összességében fél városligetnyi zöldfelület jöhet létre. Mindeközben
rendeződnek a tulajdonviszonyok, növekedhet a bérlakás-arány és
szociális programot kell működtetni. Szükséges, hogy ezek az
építészeti és szociális feladatok összekapcsolódjanak olyan
intézkedésekkel, amelyek a közlekedés környezetterhelésének
csökkentésére összvárosi és helyi szinten és a közterületek és
intézményhálózat fejlesztésére és rendezésére irányulnak.

A tizenhat tagú Rehabilitációs Kerekasztal megalakulását
ünnepélyesen, alapító okiratban rögzítették. Első akciójaként
felolvasásra került a Felhívás a történelmi Budapestet megmentő
rehabilitációra, amellyel a szervezet az együttműködésben érintett,
és feladatkörök szerint megszólított leendő partnerszervezetekhez
szól.