Primerenergia: közel 20 százaléknyi előny a kapcsolt technológiáknál

2012-ben is hozták a kötelezőt a kapcsolt energiatermelők – a jogszabályokban meghatározott szigorú referenciaértékekhez viszonyítva is átlagosan 17,75 százalékkal kevesebb földgázt használtak egységnyi áram és hőenergia előállításához, mintha azt külön-külön kellett volna megtermelni. A Magyar Kapcsolt Energia Társaság tagjai körében végzett felmérése alapján a hazai üzemeltetésű gázmotorok a tavalyi évben a referenciaszámokhoz mérten átlagosan 18 százalékos primerenergia-megtakarítás mellett üzemeltek.

Amíg a kapcsolt technológia – azaz a villamos- és a hőenergiát párhuzamosan előállító berendezések – üzemeltetőinek lehetőségük volt a kötelező áramátvételi rendszer keretein belül értékesíteni a megtermelt villamos energiát, a jogszabályok minimum 52 százalékos villamosenergia- és 90 százalékos hőenergia-termelési hatásfokra írták elő a számítások elvégzését. Ezeket az értékeket alapul véve számoltak a társaság szakértői.

A szigorú, európai normákhoz igazodó referenciaszámokhoz képest érték el a legmodernebb technológiát képviselő, fosszilis alapon energiát termelő hazai gázmotorok a 18, illetve a nagyerőművek a 17,5 százalékos primerenergia-megtakarítást. Ezek a kiemelkedő energia-megtakarítási mutatók indokolják, hogy az Európai Unió új energiahatékonysági irányelve is kiemelt szerepet szán a kogenerációs technológiának az energiahatékonyság növelésében.

Magyarország esetében ráadásul a hagyományos erőműpark villamos-energia, illetve hőtermelési hatásfoka jelentősen elmarad a referenciaértékektől. A hazai energiatermelés javát biztosító fosszilis nagyerőművek áramtermelési hatásfokának országos átlaga körülbelül 35-37 százalék, míg a hőtermelés esetében ez az érték 83-85 százalék körül alakul. „Ezeket az értékeket figyelembe véve a kapcsolt technológia primerenergia-megtakarítása ezek földgázigényéhez mérten már eléri a 36-38 százalékot” – mutat rá a tényleges gyakorlati megtakarításra Rudolf Viktor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke.

Az előnyök teljes körű, nemzetgazdasági szinten is érzékelhető kiaknázását ugyanakkor gátolja, hogy a jelenlegi környezetben a berendezések az optimális üzemidőnek alig negyedében termeltek tavaly. „A mesterségesen alacsonyan tartott hőárak és az alacsony piaci áramár miatt a berendezések alig üzemeltek. A tagvállalatok adatszolgáltatása alapján a gázmotorok átlagosan évi 1950 órát, a nagyerőművek pedig 3490 órát működtek 2012-ben, azt is csökkentett kapacitás mellett” – emeli ki az elnök. Az optimális üzemóraszám 7500-7800 között mozogna éves szinten, nyugat-európában jellemzően ennyit működnek a berendezések évente.

A kirívóan alacsony üzemelési óraszám viszont azt jelenti, hogy hiába a fajlagosan magas hatásfok és földgáz-megtakarítás, ezt közel sem sikerült maximálisan kihasználnia a magyar gazdaságnak.

Pedig a földgázfüggőség csökkentése mellett, az ország rendelkezésére álló modern kapcsolt erőművi berendezések optimális működtetése jelentős környezet- és klímavédelmi hatással is bírhatna. Minden köbméter megtakarított földgáz több mint 1,7 kilogramm széndioxid kibocsátásától kíméli meg a környezetet.

„Amennyiben a teljes hazai kapcsolt erőműi kapacitást optimális kihasználtság mellett lehetne üzemeltetni, éves szinten mintegy 3 millió tonna széndioxidtól is megkímélhetnénk a környezetet. A tavalyi működési paraméterek alapján viszont alig 1,2 millió tonna széndioxidot sikerült megtakarítani a technológiának köszönhetően” – emlékeztet Rudolf Viktor.

A kapcsolt energiatermelés további előnye, hogy optimális üzemeltetés mellett az egységek növelik az ellátásbiztonságot, a földgáz-megtakarítás révén mérséklik az oroszországi földgázimportot, fokozzák a hazai gazdaság versenyképességét és a károsanyag-kibocsátás csökkentésével hozzájárulnak a környezeti fenntarthatóság biztosításához.