Nem drágulnak az albérletek

Nem változtak jelentősen az albérletárak az elmúlt hónapokban, sőt elképzelhető, hogy a kedvezőtlenebb gazdasági környezet, illetve a lakáslízing esetleges felfutása mérséklő hatással lesz a piacra. Továbbra is Budapest belső kerületeiben, valamint az egyetemi városokban a legjobb üzlet a lakáskiadás.

Az albérlet ma természetesen már mást jelent, mint egykor: az ingatlanszakemberek egybehangzó állítása szerint alig létezik már klasszikus, főbérlős albérlet. Bizonyos területeken azonban – például a vidéki egyetemek környékén – kimondottan gyakori a társbérlet, melynek keretében akár ismerősök, akár idegen fiatalok költöznek össze hosszabb-rövidebb időre.

Ez a megoldás elsősorban azért népszerű, mert így nagyobb lakásra van ugyan szükség, de a méret növekedésével az egy négyzetméterre vetített bérleti díj valamelyest csökken, ráadásul több ember között a rezsiköltségek is gazdaságosabban eloszthatók.

Budapesten természetesen a külső kerületek és elsősorban a panelházaik számítanak a legolcsóbbnak, de havi 45-50 ezer forint alatt ott sem igen találni tűrhető állapotú lakást. A városközponthoz közelebb még a másfél-kétszobás ingatlanok bérleti díja is 60-70 ezer forintra ugrik, a nagyobbakért – főleg, ha az átlagosnál jobb adottságúak – akár 100 ezret is elkérhetnek – mondta az [origo] érdeklődésére Murányi Ákos, a Duna House elemzési vezetője.

Az (egyszerű) bútorozottság nem mindig jelent automatikus drágulást, fontos viszont a jó elhelyezkedés. Ezen viszont nem feltétlenül ugyanaz értendő, mint egy eladásra kínált otthon esetében – olyannyira nem, hogy a főváros budai oldala iránt kimondottan szolid érdeklődés tapasztalható. Kiváltképp igaz ez a külföldi diákokra, akik pedig a legjobb ügyfelek közé tartoznak, mert a magyaroknál jóval többet hajlandóak fizetni.

A Duna House adatai szerint Pécsett 30 és 60 ezer között mozog az átlagos lakások bérleti díja, míg Debrecenben és Szombathelyen 35 ezer körül kezdődik. Mindhárom településre és a többi egyetemvárosra is igaz, hogy a jó közlekedéssel bíró helyeken nagyon könnyen ki lehet adni a lakásokat, különösen a nyár végi és a január-februári időszakban.

A lakáslízing lehet a konkurencia
Másutt ugyanakkor egyértelműen kínálati a piac, mivel sokan fektettek be ingatlanba az elmúlt néhány évben. Az árak ennek megfelelően stagnálnak, számottevő emelkedést idén nem várható. Mind az irodapiac, mind a bérlakáspiac különböző kedvezményekkel lesz kénytelen magához csábítani a bérlőket, de utóbbinál ez vélhetően az árakban jelenik majd meg – foglalta össze a kilátásokat Korbuly Krisztián, az Ingatlan.com ügyvezető igazgatója.

Hozzátette, jóllehet az ingatlanok felszereltsége és használhatósága egyre inkább lényeges szempont, mégis sokan keresnek bútorozatlan lakást, amin csak első hallásra csodálkozhatunk. Az évek során bizonyára sokan szert tesznek néhány bútordarabra, amelyeket szeretnének a következő bérleményben is használni.

Az [origo] által ugyancsak megkeresett City Cartel ingatlaniroda munkatársai két érdekes jelenségre hívták fel a figyelmet: a budapesti Belvárosban gyakran keresnek lakást 40 ezer forint körüli áron, ami ezen a környéken még egy garzon esetében sem reális. Az e szempontból leggyorsabban fejlődő XIII. kerületben fordított a helyzet: túl nagy az igény a tágas, 3-4 szobás ingatlanokra (többnyire privát orvosi rendelő, esetleg iroda céljára), így ezek a megszokottnál jóval többe kerülnek.

A jövőre nézvést lehetett már hallani olyan szakértői véleményt, mely szerint a lakáslízing és az egyéb önerő nélküli konstrukciók visszaszoríthatják az albérletpiacot, elvégre egy 10 millió forintos lakás törlesztőrészlete 30 évre egy átlagos lakásbérleti díjnál nem sokkal magasabban alakul.

Igaz, hogy az egyre kedvezőbb hitelkonstrukcióknak, illetve a lakáslízingnek köszönhetően érdemes elgondolkodni azon, hogy nem kifizetődőbb-e havonta a saját ingatlanunkba fizetni. Az egyetemisták, külföldiek és más ideiglenes megoldást keresők azonban továbbra is folyamatosan jelen lesznek a piacon, ezért az albérletkiadás várhatóan a jövőben is jó üzlet marad, különösen az egyetemi városokban – reagált a felvetésre Murányi Ákos.

A lakáslízing csak ott jelenthet konkurenciát a bérlakásoknak, ahol állandó lakhelyet bérelnek. Budapesten régóta megfigyelhető tendencia a vidéki városokból való betelepülés. Ez általában ingatlanbérléssel kezdődik, és valamilyen ingatlanvásárlással fejeződik be, itt tehát elképzelhető a lízing térnyerése a bérlés rovására – mutatott rá Korbuly Krisztián.