Nem adják fel a harcot a lakáshitelesek a Kúria döntése után

Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége mellett állást foglaló kúriai határozattal nincs lezárva a bankokkal vívott csata – mondta a hitelesek jogi képviselője.

Az utóbbi napokban ismét szóba kerültek a devizahitelesek és a velük szerződő, a kölcsönt nyújtó bankok közötti ügyek. Legutóbb a Kúria döntött egy perben: a szerződéskötés szabadságára hivatkozva felülbírált egy korábbi döntést, azaz visszavonta az ügyben a hitelszerződés egyes passzusait megsemmisítő jogerős ítéletet, és ezt úgy tálalták a lapok, mint rossz hírt a devizahiteleseknek.

A Napi Gazdaság múlt héten írt róla, hogy a Kúria elvi határozata szerint nem tekinthető a jó erkölcsbe ütközőnek, ha az adott pénzügyi intézmény a kölcsönszerződésben nemcsak kamatot, hanem költséget és díjat is felszámol, amennyiben a dokumentum megfelelt a szerződéskötéskori és a jelenleg hatályos jogszabályoknak. A hitelintézeti törvény (hpt.) márpedig lehetővé teszi kamaton felül díj és költség felszámolását – az egyetlen korlátozás, hogy ezeket a tételeket egyértelműen kell meghatározni. A bíróság szerint hasonló okból önmagában nem sérti a jogszabályokat az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége sem, mivel a hpt. 210-es paragrafusa – kizárólag a kamat és a költségelem esetében – előzetes meghirdetés és meghatározott feltételek mellett változatlanul lehetővé teszi az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást.

A Napi Gazdaság cikke szerint komoly hatása lehet az elvi határozat azon pontjának is, hogy az árfolyamváltozás becslése nem elvárható a banktól, s nem része a teljes hiteldíjmutatónak sem. A banknak a hatályos jogszabályok szerint csak annyi volt a kötelessége, hogy erre a kockázatra felhívja az ügyfél figyelmét, a tájékoztatás meglétét a szerződéshez kapcsolt nyilatkozat bizonyítja. Arra pedig a polgári törvénykönyv rendelkezései adnak iránymutatást, hogy a devizahitelnél a pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén alkalmazott fizetőeszközben (azaz forintban) kell megfizetni, más pénznem esetén pedig a fizetendő összeget a fizetés idején és helyén érvényben lévő árfolyam figyelembevételével kell kiszámítani. A fenti döntés azt jelzi, hogy a hitelszerződések generális megtámadása aligha lesz járható út – írta a lap.

Az ügyben eljáró ügyvéd, Czirmes György a 180 percben elmondta, egy 2010-es beadványról van szó. Az ügy arról szól, hogy havonta találnak új jogi hibákat a szerződésekben. „Gyakorlatilag, amit a Kúria itt, ebben az ügyben átnézett az, mondjuk a jelenlegi jogi hivatkozásainknak körülbelül az 50-60 százalékát tartalmazhatja, de semmi olyan elparentált [elbúcsúztatott] dolog nincs, hogy most már az adósok nem fordulhatnának bírósághoz, mert ezen kívül számos olyan érvénytelenségi ok van, amivel a Kúria azért sem foglalkozott, mert akkor még tudomásunk sem volt róla” – nyilatkozta az ügyvéd.

Az egyoldalú módosítás kapcsán Czirmes György a Kossuth Rádió műsorában azt mondta, a hivatkozott 87/102-es uniós irányelv alapján arra valóban megvan a lehetőség, de a fogyasztói hitelekre vonatkozó célkitűzés ez alól kiveszi az ingatlannal biztosított szerződéseket. „Innentől kezdve szerintem az irányelv elvével ellentétes következtetést vont le a tisztelt Kúria” – mondta az ügyvéd, aki hozzátette a preambulumban az is szerepel, hogy az irányelvben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára nem lehet eltérni. Czirmes György szerint a Kúria ezt nem vette figyelembe, amit azonban “két irányban” is meg lehet támadni.

Az ügyvéd emlékeztetett, hogy korábban külön az Alkotmánybíróságot is megkeresték a lakásokat terhelő szerződések kapcsán, illetve a strasbourgi bíróságot is, és jelenleg mindkét ügy fut.

(forrás: Forrás: Kossuth Rádió, 180 perc, MT)