Mennyivel drágább a kilátás?

Lejtőn építkezni nem olcsó mulatság, ráadásul nem is veszélytelen. A panorámás otthon érdekében mégis sokan vállalják a kockázatot. Melyek lehetnek a buktatók? Mire kell ügyelnünk? Tanácsok építkezéshez.

Lejtőn építkezni több okból is drágább, eleve magasabbak az épületszerkezeti költségek, és az építkezés során jelentkező anyagmozgatás pluszköltsége is emeli a végösszeget. Míg sík területen különösebb nehézségek nélkül megközelíthető az építmény, addig meredek területen előfordulhat, hogy gépekkel egyáltalán nem tudnak a ház közelébe férkőzni. Ez az organizációs költség igencsak megdrágítja a munkálatokat ? mondta Sátori Sándor, szerkezetépítő és gazdaságimérnök, egyetemi adjunktus. Jobb esetben lehetőség van a kézi anyagmozgatás gépi kiegészítésére, például csörlőzésre, de olyan is lehet a terepadottság, hogy minden egyes téglát egyesével kell a helyére hordani.

A földmunkánál is adódhatnak problémák, előfordulhat, hogy szádfalazni kell, azaz talajba vert, egymáshoz hornyokkal kapcsolódó acélpallókkal meg kell támasztani a talajt, vagy bármely más módon meg kell akadályozni annak elcsúszását. Az is elképzelhető, hogy egyes lejtős területeknek speciális talajadottságai vannak, és a telek különböző részeinek is eltérő lehet a talajszerkezete. Mindez mélyalapozást tehet szükségessé, amely egy kisebb vagyonba is kerülhet. Ilyen jellegű, bonyolultabb talajviszonyok lejtős területek esetében nagyobb valószínűséggel fordulnak elő. Összességében a lejtőn való építkezés minimum 20 százalékkal többe kerül, egyes esetekben pedig akár meg is duplázódhat miatta a beruházás költsége.

Hova kerüljön a ház?
A lejtős terepadottság nem egyformán növeli az építkezés költségeit. Sokkal jobban járunk, ha a telek az út szintjétől kezd lejteni. Ebben az esetben nemcsak a panoráma indokolja az épület úthoz közeli elhelyezését, hanem a gazdaságosság is ? magyarázza a szakember. Ha a telek az utca felé lejt, mindezt már mérlegelni kell, a panoráma miatt célszerű minél följebbre tervezni a házat, ez viszont drágább, valamint a kész házat is nehézkes lesz autóval megközelíteni. Itt tehát ellenkezik két alapvető érdek, amelynek anyagi és esztétikai vonzata egyaránt van, ha az épületet a telek tetejére helyezzük jobb panorámánk lesz, viszont 30-50 százalékkal többe kerülhet a házunk.

Lejtős telek esetén problémás lehet a közművesítés is, kérdéses ugyanis, milyen mélyen tudjuk vinni a csatornát, és hogyan tudunk a fővezetékhez csatlakozni. Ha a telek az utca felé lejt, könnyebben elvezethetjük a szennyvizet és a csapadékot, ha viszont az utca fekszik magasabban, átemelő szivattyúra is szükség lehet. Másik megoldásként a telek teljes hosszúságán végigvezethetjük a csatornát, majd a szomszédos telken is keresztülvezethetjük, és szolgalmi joggal ráköthetjük az alacsonyabban fekvő szennyvízcsatornára. Ebben az esetben megspórolhatjuk az átemelő szivattyút, viszont a csatorna lefektetése akár 20-25 ezer forintunkba is kerülhet méterenként.

A telek lejtéséből funkcionális előny is származhat: a pince kialakítása nem növeli nagymértékben a teljes beruházás költségét, mert az alapozást így is-úgy is lejjebb kell vinni. Ha az úttól felfelé lejt a telek, az ilyen pincékben úgynevezett támfalgarázst is kialakítlhatunk, amelyre az út szintjéről lehet behajtani. Ha az ingatlan legmagasabb pontja az útnál van, ilyen garázs építése nehézségekbe ütközik, mivel a helyiségbe csak a terepszintről, azaz a ház alsó részéről lehet behajtani. Ebben az esetben vagy a házat megkerülve állunk be a garázsba, vagy más parkolási megoldás után nézünk. A pince költségét nagyon nehéz megbecsülni, mivel számtalan tényezőtől függ; kialakítása sík területen 80-200 ezer forintba kerül négyzetméterenként, lejtős területen viszont 25-30 százalékkal kevesebből is kijön. Meredekebb területen ugyanakkor más az alapozási struktúra, és ennek pluszköltségei kiegyenlítik a pince kialakításának alacsonyabb költségét.

Az ingatlant az építkezés után védeni kell az eróziótól is, így a kert kialakításakor nem csak esztétikai szempontokat kell figyelembe venni. A lejtős részen lévő talajt növényzettel is meg lehet védeni, de a kerti építmények vagy támfalak is jó szolgálatot tehetnek. Ezek a szükségszerű beruházások tovább srófolják a meredek elhelyezkedés miatti pluszköltségeket. A panorámás házaknak tehát mindenképpen magasabb a költsége, viszont ez forgalmi értékükben is megmutatkozik: ugyanaz a ház lényegesen többet ér jó kilátású területen, mintha a szomszéd fürdőszobaablakát kellene néznünk.

Lejjebb már nem csúszhat?

Harminc százalékosnál meredekebb lejtő esetében alaposan át kell gondolnunk a beruházást, ugyanis ilyenkor kellemetlen meglepetések is érhetnek bennünket. Sátori Sándor például olyan esettel is találkozott, amikor a meredek telek szó szerint megsemmisült, a feljebb fekvő közterületen csőtörés volt, amelyet nem vettek időben észre, a folyamatosan szivárgó víz pedig átáztatta a talajt. Emiatt a földtömeg megcsúszott, és az épülettel együtt az útban kötött ki. Ilyen esetekben ráadásul kérdéses, mi történt előbb: korábban volt-e csőtörés, és az okozta a földcsuszamlást, vagy először volt-e földcsuszamlás, és az sodorta magával a vezetéket? Mindez szép hosszú perekre adhat lehetőséget.

Ez a veszély bármely lejtős telket fenyeget, különösen, ha idegen ingatlanon vagy közterületen történik csőtörés. Hegyoldalaknál problémát okozhatnak a tektonikusmozgások is, amelyek következtében kisebb-nagyobb repedések keletkezhetnek az épületen. Ezek önmagukban nem veszélyeztetik az épület állékonyságát, viszont hosszú távon nagyobb odafigyelést igényelnek. Falrepedések akkor is kialakulhatnak, ha az épület egyik sarkát egy sziklaszegélyre ültetik, az épület többi része pedig más talajtípusra kerül.