Kinek van pénze ma luxuslakást venni?

Vajon a magyaroknak is van elég pénzük több százmilliós luxuslakást vásárolni, vagy ilyesmit csak külföldiek engedhetnek meg maguknak? Átrendeződhet a piac a válság hatására? A drága ingatlanok felé fordulhatnak a csalódott részvénybefektetők is?

Tettamanti
Iván, Biggeorge’s-NV, Garibaldi 4. Apartmanház

 A Garibaldi Házat 2008 nyarán adtuk át, a
lakásokat külföldön és belföldön egyaránt értékesítjük. A nem hazai vevők között
korábban elsősorban az angol és ír szereplők voltak túlsúlyban, de időközben a
piac átrendeződött, és ez a vásárlói csoport szinte eltűnt; egyre erősebb
azonban a kelet-európai jelenlét. Az orosz, illetve a FÁK államaiból érkező
vásárlók elsősorban a presztízst képviselő projekteket kedvelik, fontos nekik a
belvárosi elhelyezkedés és a patinás megjelenés. A külföldiek mellett a magyar
vevők jelenléte sem elhanyagolható: ők a már átadott, rögtön beköltözhető vagy
bérbe adható ingatlanokat részesítik előnyben. A vevői motivációk között
egyaránt szerepel a befektetési és a lakhatási cél – még a külföldiek körében
is, bár esetükben természetesen az előbbi szempont a meghatározó. A hazai
érdeklődők körülbelül 70-80%-a vásárol lakást lakhatási célból: a befektetők
aránya alacsonyabb. Új tendencia azoknak a vevőknek a megjelenése, akik azért
vásárolnak luxuslakást, hogy irodaként hasznosítsák – ez elsősorban az ügyvédi
irodák részéről tapasztalható.
A hazánkba is begyűrűző pénzügyi válság a
luxuspiacot sem hagyta érintetlenül. Egyik oldalon a finanszírozási nehézségek
miatt szűkültek a vásárlói lehetőségek – ennek enyhítése érdekében
árcsökkentéssel válaszoltunk. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy azok is
megjelentek az érdeklődők között, akik korábban más típusú befektetési
lehetőséget választottak.

Nemes Rudolf, BIF Nyrt.

 A BIF csoport portfóliójához két luxus
lakóingatlan tartozik, amelyek közül a 2007-ben átadott Castrum Ház 57
luxuslakásából mára majdnem az összest sikerült értékesítenünk. A másik
luxusingatlanunk a 2000-ben épült, korábban bérlakóparkként funkcionáló, 33
lakásos Pasa Park, amelynek értékesítése tavaly tavasszal indult.
Tapasztalataink szerint lakásaink iránt ősszel megnőtt az érdeklődés, ami két fő
tényezőre vezethető vissza: egyrészt a piaci körülményekre reagálva
csökkentettük a Pasa Park lakásainak kínálati árát, másrészt a pénzügyi válság
kirobbanása miatt a korábban más eszközökben érdekelt befektetői kör is
megjelent a potenciális vevőink között. Az új vevők megjelenése annak is
köszönhető, hogy a magyar luxuslakások piaca jelenleg jelentős értéknövekedési
potenciált hordoz magában, a viszonylag alacsony árkategóriának köszönhetően.
Bár lakhatási célú vásárlások is történnek, az egyébként 100%-ban magyar
vásárlók egy része bérlővel együtt kívánja megvásárolni a lakásokat.
Magyarországon a luxuslakásokkal szemben követelménynek tekinthető a nagy
lakótér, a több fürdőszoba, a panoráma vagy a kertkapcsolat, valamint a csendes,
de a városhoz közeli elhelyezkedés. Méretben 100 négyzetméter alatt nem érdemes
prémium kategóriáról beszélni, a leggyorsabban pedig a 100-150 négyzetméteres
otthonok értékesíthetők. A vásárlók jellemzően értékelik a plusz­szolgáltatások
nyújtotta előnyöket, de fontos nekik a megfizethető közös költség is.

Kövesdi Marcell, Budapest Gate

A luxuslakásoknak van helyük a magyar piacon, egyelőre
azonban inkább a régebbi lakásokat alakítják át a prémium kategóriába tartozó
otthonná, és kevésbé lehet beszámolni új építésű luxuslakások projektjeiről. A
keresletet ez utóbbiak iránt mindenesetre mutatja, hogy például a Budapest Gate
tizenhat hónap múlva elkészülő első ütemének lakásai közül 80% már tulajdonosra
talált. A projekt még korai stádiumban van, ezért a vásárlókat jelenleg
elsősorban a befektetési szándék motiválja. Ami a válság hatásait illeti, annyi
biztos, hogy luxuslakásaink esetében 2008 őszén és végén nem látszott sem
visszaesés, sem érzékelhető keresletnövekedés. Általánosságban elmondható: az
ingatlanokat más országok példái alapján a befektetők elsősorban a kockázatos
eszközök közé sorolják, a bizonytalan helyzetben pedig inkább a belvárosi
ingatlanok felé fordulnak, azok alulárazottsága miatt. Más szemszögből nézve
azonban lehetséges, hogy éppen a korábbi részvénybefektetőknek a lakáspiacon
történő megjelenése ellensúlyozta a vásárlók számának csökkenését, és emiatt nem
érzékeltünk különösebb változást a keresletben. Jelenleg a lakásvásárlók között
fele-fele arányban találhatók a hazai és a külföldi szereplők, és a cél az, hogy
a magyar vevők aránya 70%-ra növekedjen. Erre minden esély meg is van, ugyanis a
magyar vásárlóknak is egyre fontosabb a magas minőség, amelyért hajlandóak
többet is fizetni – vagyis már nem az ár tekinthető a döntés legfontosabb
szempontjának. A magyar luxusotthonok egyébként minőségben már nem különböznek a
külföldi társaiktól, míg az árak csupán tizedei lehetnek a nyugatiaknak.