Ki, milyen címen és mennyiért lesz bérl??

A lakosság legalább harmada él társasházi vagy lakásszövetkezeti ingatlanban, sok százezren pedig önkormányzati bérlakásban. Érthet? tehát, ha a lakhatási feltételeiket meghatározó jogszabályokat fokozott érdekl?dés kíséri.

A társasházi törvényről már döntött az Alkotmánybíróság (AB), a lakásszövetkezetekről szóló törvény több rendelkezésének megsemmisítését kérő beadványról viszont még határoznia kell. Egyes vélemények szerint a lakások és helyiségek bérletéről szóló törvénynek a hónap végén hatályba lépő módosítása kapcsán ugyancsak alkotmánybírósági kontrollra lenne szükség. A három jogszabály összességében legalább három-négymillió ember lakhatási feltételeit, illetve a lakástulajdonnal kapcsolatos rendelkezési jogát érinti.

Bár a beadványokban a társasházi törvény csaknem kéttucatnyi passzusát támadták, az AB mindössze egyetlen kifogást talált megalapozottnak. Alkotmánysértő ugyanis – mondta ki a testület -, hogy a közgyűlési határozat bíróság előtti megtámadására hatvannapos jogvesztő határidőt írtak elő. Azt viszont nem kifogásolták, hogy a társasház közös tulajdonáról a tagok kétharmada dönthet. Az AB úgy látta, hogy a tulajdonosi közösség egészét terhelő tartozásokért megállapított egyetemleges felelősség sem kifogásolható, bár tény: a kényszerkezesség következménye, hogy bizonyos esetekben a fizetőképes lakóknak mások helyett kell jótállniuk. Az AB azokat az indítványokat is visszautasította, amelyek szerint a jelzálog bejegyzése nem ösztönzi a hátralékosokat kellő hatékonysággal a tartozás megfizetésére. Egyébként olyan beadvány is volt, amelyben a jelzálog mint az adósokkal szembeni aránytalanul súlyos jogkorlátozás alkotmányellenes voltának kimondását kérték.

Tizenhárom ponton támadta meg egy magánszemély a lakásszövetkezetekről szóló, tavaly hatályba lépett törvényt, amelynek az értelmezése valóban gondot okoz, mert országszerte több bírósági eljárás van folyamatban. A perek oka nagyrészt az, hogy a lakóközösség egy része kiválna a szövetkezetből, ám ezt a hatályos szabályozás szerint viszonylag könnyen meg lehet akadályozni. A gyulai Réti Béla azt is kifogásolja, hogy a korábban a lakók tulajdonában álló épületrészek kerültek közös tulajdonba, ami szerinte alkotmánysértő. Emellett felveti, hogy a szövetkezetekben a törvény egyszemélyi vezetés kialakulását teszi lehetővé, ráadásul a közgyűlés évenkénti összehívása sem mindenütt kötelező. A beadvány szerint nem elfogadható, hogy aki a szövetkezet ellen pert indít, attól megkövetelhetik, hogy szándékát a felügyelőbizottságnak előzetesen jelentse be.

A lakások bérbeadásának feltételeit szabályozó, a hónap végén hatályba lépő törvény kapcsán ugyancsak akadnak kérdőjelek. A jogszabály három kategóriát vezet be – lesz szociális, költségelvű és piaci alapon bérbe adott lakás -, miközben nem derül ki egyértelműen, hogy a jelenlegi bérlő, ha nem szorul segélyre, akkor költségelvű vagy piaci lakbérért maradhat-e a lakásban. Az sem világos, hogy a szociális bérlakásnál a lakbér lesz alacsonyabb, vagy lakbértámogatást adnak, esetleg a kedvezményes bérleti díj mellé járhat még további támogatás is. Az sem közömbös, hogy mi lesz a költségelvnél a kiindulási alap, mert ha az önkormányzat az összes indokolt ráfordítást figyelembe veheti, a bérlőkkel fizettetheti meg száz év elmaradt felújításait is. Minderről a helyhatóságoknak rendeletet kell alkotniuk, amely ellen nincs bírói jogorvoslat; a helyi normák felülvizsgálatára kizárólag az AB jogosult. S akkor még nem beszéltünk azokról, akik korábban saját tulajdonú ingatlant cseréltek valamilyen frekventált helyen levő önkormányzati lakásra abban a reményben, hogy azt majd megvásárolhatják, de ebből a lehetőségből kizárták őket. Ők most még inkább aggódhatnak, mert vélhetően piaci lakbért fizethetnek, ráadásul a lakásbérleti szerződést – igaz, cserelakás kijelölésével – a helyhatóság bármikor felmondhatja.