Két új adót kapunk a nyakunkba

Benyújtotta a mikrovállalkozásoknak szánt tételes kisadóról és a kisvállalkozásoknak szánt kisvállalkozási adóról szóló javaslatot a nemzetgazdasági tárca.

Tételes kisadó: nem lehet ki-be ugrálni

A tételes kisadót egyéni vállalkozó, egyéni cég és a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, közkereseti társaság választhatja, amennyiben legalább egy általa foglalkoztatott kisadózót bejelent az adóhatóságnak. Nem választható a kisadó, ha a vállalkozás adószámát a bejelentést megelőző két éven belül az adóhatóság jogerősen felfüggesztette.

A tételes adót év közben bármikor lehet választani, a következő hónaptól érvényes a jogalanyiság. Megszűnése esetén azonban a megszűnéstől számított két évig nem lehet újra választani. Nem lehet tehát ki-be ugrálni belőle. Az egyéni vállalkozóknál azonban van mód a tevékenység szüneteltetésére, amelynek időtartamára nem kell a tételes adót megfizetni.

Nincs arányosítás félhónapra, fix az 50 ezer

A tételes adó havi összege a bejelentett főállású kisadózónként 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózónként pedig havi 25 ezer forint. Az adót havonta a tárgyhónapot követő 12. napjáig kell megfizetni minden fő- és mellékállású kisadózó után, akinek jogviszonya a tárgyhó bármely napján fennállt. Nincs tehát arányosítás, ha a főállású kisadózó csak egy napot volt foglalkoztatott a cégben, a fizetendő adó 50 ezer forint. A kisadó alanyán kívül a vállalkozásban közreműködő tagok csak munkaviszonyban állhatnak a céggel.

A 6 milliós korlát a 40%-os adó

Bár a korábbi bejelentés szerint a tételes kisadó korlátja az évi 6 millió forintos bevétel, ez a törvényjavaslatban már nem szerepel, a korlátot az képezi, hogy 6 millió forintos árbevétel fölött a tételes adón felül további adót kell fizetni, 40 százalékot.

Fontos még, hogy bár minden munkáltatói és munkavállalói adóterhet kivált a tételes adó, megfizetésével a főállású kisadózó társadalombiztosítást és álláskeresési ellátásokra is jogot szerez, a mellékállású kisadózó, aki után havi 25 ezer forintot kell fizetni, egyikre sem szerez jogot.

Az alábbiak alól mentesül a tételes kisadózó:

– vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
– a társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
– a személyi jövedelemadó, a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása,
bevallása és megfizetése;
– a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

Fontos lehet tudni, hogy ha a kisadózó alanya olyan személyt foglalkoztat, aki nem minősül kisadózónak, akkor utána a rendes adókat kell fizetni.

Csak bevételi nyilvántartás kell

Az előzetes információknak megfelelően a kisadózó vállalkozásnak csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, amiről a tárgyévet követő január 20-ig nyilatkozik. Ekkor derülhet ki, hogy bevétele meghaladta-e a 6 millió forintot, és ha igen, meg kell fizetnie az erre eső részre a 40%-os adót.

Kisvállalkozási adó: csak céges adókat vált ki

A kisvállalatok munkaerőpiacon betöltött szerepének és súlyának növelése érdekében az új adót a maximum 25 főt foglalkoztató kisvállalatok választhatják – olvasható a javaslatban, kiváltva ezzel a vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket, így a társasági adót, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót.

Az adó választásának feltétele a létszám és árbevétel korlátoknak való megfelelés.

25 fő és 500 millió alatt

Így a kisvállalati adó szerinti adózás akkor választható, ha az adóévet megelőző év január első napjától november utolsó napjáig bármely időpontban a foglalkoztatottak száma a 25 főt, az adóévet megelőző adóév november hónap utolsó napjáig megszerzett bevétel az 500 millió forintot (12 hónapnál rövidebb adóév esetén annak időarányos
részét), az utolsó beszámolóval lezárt üzleti évében a mérlegfösszeg az 500 millió forintot nem haladta meg. (Kapcsolt vállalkozásokat is figyelembe kell venni.)

Feltétel még, hogy az adózó adóéve naptári év szerinti legyen, és adószáma az adónem választását megelőző két évben ne legyen felfüggesztve.

Decemberben lehet majd választani

Ha a cég ezt az adózást választja, a megelőző év december 1-20. között kell majd nyilatkozni az adóhatóságnál, eközben azonban nem lehet 10 millió forintot meghaladó adótartozása a cégnek.

Itt is érvényes, hogy ha az adóalanyiság valamilyen oknál fogva megszűnt, két évig nem választható újra ez az adózási forma.

Az adó mértéke a fent is írt 16%, az adóalapot a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök csökkentik. Ilyenek a javaslat szerint különösen: a hitelfelvétel, a tőkeemelés, az előleg beérkezése, illetve az osztalék megszerzése.

Az adót megállapítani és bevallani a tárgyévet követő május 31-ig kell majd.

Érdekes még, hogy az adóalanyiság megszűnésének feltételei között szerepel, hogy megszűnik akkor, ha a foglalkoztatottak száma az 50 főt meghaladja. Ez azért lehet furcsa, hiszen viszonylag sokat ráhagy arra a bemeneti feltételre, hogy maximum 25 főt foglalkoztatók választhatják az adónemet.