Felül kell vizsgálni az ingatlan-visszaszolgáltalást?

Ha a történelmi magyar egyházak által visszakövetelt kolozsvári ingatlanokat mind visszaszolgáltatják, megerősítik azt az elméletet, hogy a románság 400 éven keresztül nem épített itt semmit, hogy csupán egy megtűrt nép volt ? hangoztatta tegnap Kolozsváron Aurelian Pavelescu Kereszténydemokrata Néppárti (KDNPP) képviselő.

A politikus szerint az egész visszaszolgáltatási eljárás feudális gondolkodásra, a feudális jog visszaállítási szándékára vall, ami elfogadhatatlan most, a XXI. században. Pavelescu, aki civilben jogász úgy véli: a templomokon kívül, valamennyi egyházi ingatlan visszaszolgáltatása elfogadhatatlan, törvénytelen és alkotmányellenes. Ha így folytatjuk, az egyházak maholnap erdélyi falvak százait fogják visszakövetelni, jobbágyostól-mindenestől ? fogalmazott Aurelian Pavelescu.

A képviselő nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a közvéleményt érzékennyé tegye az ügy iránt: a kolozsváriak meg kellene hogy védjék városukat, a románságnak nem lenne szabad hagynia, hogy visszaállítsák az Unio Trium Nationumot. A politikus elmesélte, hogy tegnapelőtt, a KDNPP székházában lezajlott egy beszélgetés, amelyen részt vett több, az ügy iránt érdeklődő kolozsvári értelmiségi: Vasile Lechintan, Pop Cornel, Pop Alexandru, Vasile Iuga, Adrian Gurzau, és mások. Megegyeztek abban, hogy létrehoznak egy szervezetet, amely tájékoztatja majd a közvéleményt, és nyilvános vitákat, fórumokat szervez a visszaszolgáltatásokról. Pavelescu leszögezte: ez nem etnikai, és nem felekezeti, hanem jogi kérdés, és nem lenne szabad szenzációt faragni belőle.

A KDNPP-s képviselő tegnapi sajtóértekezletén valamennyi történelmi magyar egyházat hevesen támadta, de leginkább a Római Katolikus Státus ellen emelt kifogásokat. Kifejtette, hogy szerinte a gyulafehérvári érsekség nem tekinthető a Státus jogutódjának, mivel ez utóbbi egy egyházzal rivalizáló laikus szervezet volt. Ugyanakkor úgy véli: a Státus és az egyház csupán gondozta ezeket az ingatlanokat, a tulajdonos a magyar, illetve később az osztrák?magyar korona volt. A trianoni döntést követően ? Pavelescu szerint ? az ingatlanok magától értetődő módon a román korona tulajdonába kerültek, ennek jogutódja pedig a mai román állam, tehát az egyház keresetének nincs semmilyen jogi alapja.

A politikus kifejtette: ezt a jogi helyzetet számos hivatalos okmány, bírósági döntés is szentesíti, de a visszaszolgáltatás során ezeket a papírokat elfelejtik, eltüntetik, a telekkönyveket meghamisítják, a helyi hatóságok pedig úgy viselkednek, mintha nem érdekelné őket a dolog.

A Vatikáni Konkordátumot 1948-ban megsemmisítették, és ez nem egy kommunista döntés volt, mert Európa legtöbb országában így tettek ? hangsúlyozta Pavelescu hozzátéve ?, a román alkotmány nem is tesz lehetővé semmilyen konkordátumot, semmi olyan okmány, szerződés aláírását, amely a római pápának fennhatóságot biztosítana romániai ingatlanok felett.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, László Attila ezzel kapcsolatosan úgy vélekedett: Pavelescu politikai tőkét akar kovácsolni magának ennek kapcsán. A megyei elnök megjegyezte: annak idején mindegyik egyház létrehozta azt a többnyire laikus szakemberekből álló szervezetet, amelyre az egyházi vagyon ? különösen az ingatlanvagyon ? kezelését bízta. A római katolikus egyház esetében ez a szervezet a Státus volt, amelynek tagjai ingyen és bérmentve vállalták azt a feladatot, hogy az alaposan meggyarapodott egyházi vagyont legjobb tudásuk szerint, az egyház és a közösség érdekében kezeljék. A tulajdonos tehát minden esetben az egyház volt, a Státus csupán igazgatta a vagyon sorsát ? hangoztatta László Attila.

A Római Katolikus Státus szóvivője, Hajdú Gábor kijelentette: Romániában minden visszaszolgáltatás, visszakövetelés esetében a referencia-dátum 1945 március 6. Aki igazolni tudja, hogy azon a napon valami a tulajdona volt, annak van jogalapja a visszaigénylésre. Olyan ez, mint egy új időszámítás kezdete: az összes visszaszolgáltatásról szóló jogszabály ezt használja. Nem kell visszamenni sem Mária Terézia, sem II. József, vagy az erdélyi fejedelmek koráig, és nem szükséges kideríteni, hogy a vagyont hogyan szerezték ? fogalmazott Hajdú.

A státus-szóvivő hozzátette: Románia 1927-ben kötötte meg a Vatikáni Konkordátumot, és az érvényben maradt egészen addig, amíg a kommunista hatalom meg nem szüntette azt. Mi fontosabb Pavelescunak: a két világháború közötti román állam által megkötött egyezmények, amelyek a belső román jog részeként, a nemzetközi jogviszonyok alakulását meghatározták, vagy egy kommunista intézkedés? ? veti fel a kérdést Hajdú.

A Státus szóvivője egyébként egyetért az RMDSZ-elnökkel: Pavelescu egy szürke kis ember, akire senki se figyelne, ha nem csapna ilyen botrányokat.

? Hiába is állítja, hogy a dolognak nincs etnikai tartalma, mert biztos vagyok benne, hogy ha én egy névtelen kis bojár leszármazottjaként visszakövetelném fél Moldovát, nem lenne semmi gond ? fogalmazott Hajdú Gábor.