Dohányzóövezet az irodákban

Csak Budapesten több mint kétmillió négyzetméternyi irodaterület van, így naponta több tízezer dohányos füstölhet a bejáratnál kijelölt dohányzóhelyeken. Ez a helyzet a dohányosok és dohányzás ellenes civilszervezetek szerint is méltatlan. Törvény már tíz éve van, de rengeteg az ellentmondás és a pontatlanság.

Télen a fővárosban szinte hozzátartoznak az irodaépületek  látképéhez a bejárat előtt didergő dohányosok. Merthogy a törvény csak annyit ír elő a munkáltató számára, hogy kötelező dohányzóhelyet kijelölnie. Ha ezt zárt térben helyezi el, akkor viszont gondoskodnia kell a megfelelő szellőztetésről, ez pedig jelentős befektetést igényelne. A dohányosoknak tehát marad a bejárat előtti terület, így a nemdohányzók is csak egy füstfelhőn keresztül juthatnak be a munkahelyükre.

– Az az általános tapasztalatunk, hogy a dohányosok sem igazán szeretik a zárt,füstös dohányzószobákat – mondta el lapunknak Árendás Gergely. A Budapesten közel 200 ezer négyzetméternyi irodát építő és üzemeltető Wing Zrt. vezetője szerint sokkal érdemesebb például dohányzóteraszokban gondolkozni fejlesztőként, a cigarettázók is inkább ezt preferálják. Azonban a dohányzó kijelölése nem is az irodaház üzemeltetőjének a feladata, ezt a bérlőnek, vagyis a munkaadónak kell megtennie. Neki viszont kötelező, hacsak a munkavállalók több mint fele nem kéri a munkaadót, hogy az adott helyet nemdohányzó munkahellyé nyilvánítsa.

Többek között ezt is az 1999-ben született, a nemdohányzók védelméről szóló törvény egyik módosítása szabályozza.

Ebben azonban rengeteg az ellentmondás, és máig nem készült el a végrehajtási rendelete sem. A munkahelyi dohányzást az ÁNTSZ ellenőrzi, de a bírságolás nehézkes, mivel a belső légszennyezettség mérésével kapcsolatos szabványokról, például határértékekről még mindig nincs megegyezés.

Tények

Szemelvények a nemdohányzók védelméről szóló törényből:

– A dohányzásra kijelölt hely zárt légterű csak abban az esetben lehet, ha a megfelelő légcsere feltételei biztosítottak, és ott más, nemdohányzó benttartózkodása a helyiség rendeltetéséből adódóan nem szükségszerű.

– A kijelölt dohányzóhelyek megfelelőségét az ÁNTSZ illetékes helyi intézete, illetve tűzvédelmi szempontból a tűzvédelmi hatóság jogosult rendszeresen ellenőrizni.

– A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyiségeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával szembetűnő módon meg kell jelölni.

Pró és kontra

Mennyire tartják jó megoldásnak az irodaházak bejáratánál kialakított dohányzóhelyeket?

– Félix Péter, a Füstirtók Alapítvány elnöke: Hazánkban szmogriadó van, ha a levegő szennyezettsége két egymást követő napon légköbméterenként meghaladja 100 mikrogrammot. Az Amerikai Magyar Orvosszövetség által támogatott légszennyezettségi vizsgálat szerint azokban a kocsmákban, ahol dohányoznak, az átlagos szennyezettség 97,44 mikrogramm volt. Vagyis szmogriadót kellett volna elrendelni. Az elszívóberendezések nem segítenek a problémán, a belső dohányzóhelyiségeknek nincs létjogosultságuk.

– Fodor Péter, a Füstölgők Társaságának elnöke: Úgy gondolom, a törvényből kell kiindulni, amely előírja a dohányzóhely kijelölését. Ennek olyan térnek, helyiségnek kell lennie, ahol a dohányosok másokat nem zavarva hódolhatnak szokásaiknak. Ennek hiányában több épületben általában a bejáratnál szoktak dohányozni, ami érdekes és kényszerű megoldás, hiszen az utcán a dohányzás azokat is érinti, akik csak elhaladnak ott, vagy be akarnak jutni a munkahelyükre. Szerintünk a belső hely a kulturáltabb megoldás.

Szükségesnek látják a 1999-es törvény további szigorítását?

– Félix Péter: Eddig nem született olyan jogszabály, ami betartható és hatékony lett volna. Az európai példákból viszont kiderül: azokban az országokban, ahol a zárt helyiségek esetében a teljes tiltást választották, 2 év alatt 13-17 százalékkal csökkent az infarktusok száma. Ezért szigorítani kellene a törvényt: be kellene Magyarországon is tiltani a zárt helyiségekben – például a munkahelyeken és vengéglátásban – a dohányzást. Ehelyett viszont a parlament egészségügyi bizottsága éppen mostanában akadályozta meg harmadszor a törvény szigorítását.

– Fodor Péter: Ez a törvény komoly konszenzusok árán született meg, de még mindig nincs hozzá végrehajtási rendelet. Közben született egy EU-ajánlás is, amelyre a tagországok saját hatáskörükben reagáltak. Volt, ahol a teljes tiltást választották, és volt, ahol egyfajta átmenetet próbáltak megvalósítani. Az emberek dohányoznak, erre mára épült egy iparág, így a teljes tiltást nem tartom életszerűnek. Mi a konszenzus hívei vagyunk. Vagyis ha ezt a törvényt módosítani akarjuk, akkor minden érintett érdekeit figyelembe kell venni.

Nem büntetni akarnak

A munkahelyi dohányzóhelyek kijelölését az ÁNTSZ ellenőrzi. Mint elmondták lapunknak az illetékesek: az egészségügyi hatóság célja nem a bírságolás, illetve a büntetés, hanem a nemdohányzók védelmének a kikényszerítése, vagyis az, hogy azok az emberek, akik nem kívánják passzívan elszenvedni a dohányzás okozta ártalmakat, ne legyenek kiszolgáltatva a füstnek.