Cserélődőben a Józsefváros lakossága

Alaposan átalakul a Józsefváros megújuló részének lakossága. Néhány év alatt 1100 lakásból költöztetik ki az ott élőket: eddig 300 család hagyta el azóta lebontott otthonát. Az egykori bérlők és tulajdonosok fele pénzt kapott, és abból maga gondoskodott megfelelő ingatlanról, a többiek pedig másik lakást kaptak, kivétel nélkül a VIII. kerületben.

A józsefvárosi rehabilitáció során több tucat házat bontanak el, hogy a helyükre újak épülhessenek a következő időszak folyamatos építkezései során. A munka már megkezdődött, és mára már bizonyos területeket sikerült is kiüríteni.
?Az első négy tömb egykori lakói már nem laknak itt, a Kisfaludy és a Nagytemplom utca vonaláig szabaddá tettük a telkeket? ? mondta a Rév 8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Rt. vezérigazgatója. Alföldi György elmondta: eddig 300 családot költöztettek el a lebontásra ítélt épületekből. A lebontandó házakban korántsem azonos tulajdoni helyzetben élők jövendőbeli lakhatását kellett megoldani. A családok egy része önkormányzati lakásban bérlőként élt, mások korábban megvásárolták az ingatlant, és magántulajdonban lévő otthonukat kényszerültek elhagyni a rehabilitáció miatt. ?Arra törekedtünk, hogy egyetlen esetben se sérüljenek a lakók jogai? ? szögezte le Alföldi, hozzátéve: mindössze egy család volt oly mértékben elégedetlen a felajánlott összeggel, hogy peres úton szerette volna elérni, hogy lényegesen több pénzt kapjon lakásáért. Az aránytalanul nagy követelést azonban nem találta jogosnak a bíróság, mert nem látta indokoltnak, hogy a megállapított érték tízszeresét fizessék.
A saját tulajdonú otthonokban élők esetében vásárlás vagy kisajátítás révén került az ingatlant a Rév 8 Rt.-hez. A bérlők is kérhettek pénzt, illetve választhatták azt is, hogy cserelakásba költöznek. A 300 már lebontott lakás 70-80%-a volt önkormányzati bérlemény, és az ezekben élők 70-80% élt ezzel a lehetőséggel. Aki akart, a kerületben maradt ? mondta Alföldi. Igaz, ez volt a helyhatóság célja is, korábban ugyanis amellett tette le a voksát a Józsefváros vezetése, hogy a megújuló utcákat elhagyók továbbra is kerületi lakosok maradjanak.
Erre többféle megoldás kínálkozott. Koráb­ban a Széchenyi Terv keretében nyert támogatást az önkormányzat két Dankó utcai bérház megépítésére, azután pedig egy másik pályázaton kértek és kaptak állami segítséget a Diószegi és a Dugonics utca sarkára tervezett ház megépítésére. Az ezekben kialakított bérlakásokba a lebontásra ítélt házakból költözhettek a családok ? fejtette ki a vezérigazgató. Nem kizárólag új lakásokkal bővült azonban a józsefvárosi bérlakásállomány, hanem a helyhatóság e célra vásárolt régebben épült ingatlanokat is. Aki az újépítésű lakásokba költözött, azzal ? a nemzetközi gyakorlatban megszokott módon ? határozott időre szóló szerződést írt alá az önkormányzat. Ezt ugyanis sokkal kiszámíthatóbbnak ítélték. Az öt évre szóló kontraktus azonban nem jelenti azt, hogy ennyi idő elteltével költöznie kell az itt élőknek, hiszen a felek adott esetben meghosszabbíthatják a bérleti jogviszonyt. A használt lakásokba költözők esetében még nem vezették be ezt az itthon még el nem terjedt változatot: ők határozatlan időre költöztek otthonaikba.
Minden második családot készpénzzel kártalanítottak. Esetükben úgy állapították meg a felajánlott összeget, hogy kiindulási pontnak az ingatlan forgalmi értékét tekintették, amelyet két szakértő felmérése alapján vettek figyelembe. Ez azonban csak a tárgyalási alap volt, a lakóknak volt lehetőségük érdekeik érvényesítésére ? jelentette ki Alföldi, aki szerint ezt bizonyítja az is, hogy minden egyes családdal több alkalommal egyeztettek, és egy tárgyalássorozat nem ritkán egy-másfél esztendőn át tartott. A legtöbb esetben a forgalmi érték 70 és 100%-a közötti összegben sikerült megegyezniük a feleknek.
A tapasztalatok szerint egyébként a nagyobb lakásokban élők, illetve a jobb jövedelmi helyzetűek javarészt pénzt kértek egykori lakásukért, míg azok, akik kisebb ingatlant hagytak el, vagy alacsonyabb a keresetük, inkább lakást szerettek volna a lebontásra ítélt korábbiért cserébe. Akadt arra is példa, hogy egy család rászorultság alapján most nagyobb lakásba költözhetett, mint amilyenben korábban éltek ? egyidejűleg aránytalanul sokan. Volt viszont olyan eset is, amikor a kártalanítást szocpollal kiegészítve a nagyszülők rákospalotai házának tetőtér-beépítését tervezte a família ? sorolta a vezérigazgató.
Annyi biztos, hogy a megújuló utcákban teljesen más jövedelmi helyzetűek fognak élni, egészen más életszínvonalon. ?Téved azonban, aki azt hiszi, hogy nehézkes lesz a beilleszkedés? ? magyarázta Alföldi, hozzátéve: ez akkor lenne így, ha csak kis részben újulna meg a környék. ?Itt azonban gyökeres átalakulásról van szó, amelyhez hasonlóra szerte a kontinensen nemigen van példa.? Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy három másik európai település helyett a Józsefvárost választották a Harvard diákjai is tanulmányútjuk helyszínéül, mindezt azzal indokolva, hogy ilyen mértékű rehabilitációra általában csak háborúk után van mód.