Megadta szerdai ülésén a kormány a tavasszal ígért készfizető kezességet a BKV 62,6 milliárd forintnyi adósságállományára – közölte a Népszava kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az intézkedés azonban fényévekre van a még tavaly augusztus elején vállaltaktól: az akkori kormányhatározat ugyanis a fővárosi közlekedési cég akkor még 78 milliárdos adósságállományának átvállalását irányozta elő. Ám a fedezetnek szánt „einstandolt” magánnyugdíj-pénztári vagyont másra fordították, a BKV pedig hoppon maradt.

A mostani garanciával sem vállal azonban nagy rizikót a kormány, ugyanis utolsóként állt be a sorba. A 62,6 milliárdot és annak évi mintegy hatmilliárdos „törlesztőrészletét” alapvetően ugyan továbbra is a BKV-nak – pontosabban a kassza kulcsát őrző, Vitézy Dávid vezette BKK-nak – kell kifizetni, ha pedig ez nem menne, akkor a fővárosi önkormányzatnak, mivel a kormány a közgyűléssel elfogadtatott egy kezességvállalást. Ehhez kötötte ugyanis az állami garanciát, amely így csak akkor érvényes, ha a BKV és a főváros is fizetésképtelen lenne.

Így az állami garancia leginkább arra volt jó, hogy a bankok megújítsák a BKV-nak nyújtott adósságot, mivel már nem bíztak sem a cég, sem az önkormányzat fizetőképességében. A refinanszírozásra a BKV közbeszerzést írt ki, az új hitelszerződéseket pedig június 18-án aláírták. Ám a fővárosi MSZP-frakció vezetője szerint a fizetés rendkívül nehéz lesz a BKV csökkenő állami támogatása és a központi költségvetési pénzek elvonása miatt.

Horváth Csaba emlékeztetett, a közreműködésével a BKV-ról aláírt Bajnai-Demszky megállapodás 2009–2010 között működött, hiszen megállította az adósság újratermelődését, ám azt felmondták. Hozzátette: aligha kérdés, hogy ha most életbe is lép az állami garancia, annak összegét utóbb – akár a központi támogatások visszatartásával – behajtja a kabinet. Megjegyezte, a főváros „államosítását” vetítheti előre, hogy a kormányhivatal veheti át az irányítást a tartósan fizetésképtelen önkormányzat felett.