Az I. kerületi önkormányzat állami részvétellel képzeli el a Várbazár újjáépítését

A Budavári
Önkormányzat szerint elodázhatatlan a Várbazár tulajdonosának, az
államnak a felelősségre vonása a Budapest képét jelentősen
meghatározó ingatlanegyüttes ügyében, ugyanakkor az önkormányzat
csak olyan megoldást támogat, amelynek során a Várbazárt állami
részvétellel építik újjá – közölte az I. kerületi önkormányzat
csütörtökön az MTI-vel.

A Budavári Önkormányzat a Várbazár sorsának megnyugtató
rendezése ügyében a kormány állásfoglalását és intézkedését várja. A
kormány rendelkezik ugyanis a szükséges anyagi forrásokkal és
döntési kompetenciákkal – olvasható a közleményben.

Mint írják, az önkormányzat felhívja a kormány figyelmét azokra
a januártól megnyíló európai uniós pályázati lehetőségekre,
amelyeken egy állami rekonstrukcióhoz szükséges finanszírozás akár
80 százaléka is megnyerhető.

Katona Kálmán, az MDF főpolgármester-jelöltje szerdán
felszólította a főpolgármester-jelölteket, hogy alakítsák ki
álláspontjukat a budapesti Várbazár hasznosításával kapcsolatban. A
műemlék előtt tartott sajtótájékoztatón a politikus elmondta: az MDF
szerint az Ybl Miklós tervei alapján készült épületegyüttest eredeti
funkciójának megfelelően, közterületként kellene újjáépíteni.
Elképzelésük szerint a területen közpark, az épületekben kulturális
és vendéglátó centrum működne.

Vaskor László, a kerület MDF-es polgármester-jelöltje pedig
arról beszélt a szerdai sajtótájékoztatón, hogy informális és
sajtóból szerzett értesüléseik szerint a kulturális tárca és a
Budavári Önkormányzat döntése nyomán a műemlék hasznosítási jogát
egy szíriai-kanadai érdekeltségű társaság kapta meg, amely 450
férőhelyes parkolót, irodaházat és plázajellegű üzleteket kíván
építeni a vár oldalában.

Az MTI-hez eljuttatott önkormányzati közlemény azt írja: a
Foundation Kft. által felvázolt beruházási tervet az önkormányzat
azért sem tartja elfogadhatónak, mert az indokolatlanul nagy mértékű
beépítést és az ingatlan eredeti funkciójától jelentősen eltérő, a
fokozott műemléki jelleghez méltatlan hasznosítási célokat
tartalmaz.

A világörökség részét képező, 18 ezer négyzetméteres területen
fekvő Várkert bazár a királyi palota részeként épült 1883-ban. A
kulturális tárca 1999-ben döntött arról, hogy műemléki
helyreállítással többfunkciós rendezvényközpontot lehet létrehozni a
jelenleg a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének listáján
szereplő épületegyüttesből.

A bazár tulajdonosa a kulturális tárca, a hasznosításba adó
szervezet pedig a Várgondnokság Kht., amelyben a minisztérium 85, a
Budavári Önkormányzat pedig 15 százalékban tulajdonos.