Albérletvadászat válság idején! Mit találtunk a romok között?

Aktuális albérleti körképünkben Budapest legnépszerűbb belső- és külső kerületeinek albérleti piacát vizsgáljuk. Elemzésünkben külön értékeljük a lakásokat alapterület, építési- és fűtési mód szerint. 30, 45 és 75 nm-es tégla-, panel- és új építésű egyedi-, gáz- és távfűtéses lakások bérleti díját vetettük össze.

* banner: 471 */
document.write(”+’ipt>’);
A Pénzcentrum számításai szerint az elmúlt három hónapban a belső
kerületekben átlagosan 8,38 %-kal, a külső kerületekben pedig 5,52 %-kal
csökkentek a lakásbérleti díjak
. Az egyes kerületek és a különböző
ingatlantípusok között eltérő mértékű különbségek mutatkozhatnak.

Az
elmúlt negyedév elsősorban a lakáshitelesekről szólt, az albérletpiac némileg
háttérbe szorult. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy azok a potenciális lakásvásárlók, akik a megváltozott hitelfelvételi
lehetőségek miatt kiszorultak a lakáspiacról, elsősorban az
albérletpiacon kereshetnek megoldást a lakhatásuk megoldására.

Az alberlet.hu szakértője
szerint
az elmúlt negyedévben a klasszikus lakásoknál nincs jelentős
különbség a bérleti díjakban, az 5-8 %-os eltérés egy átlagos lakásnál párezer
forintot jelenthet havonta. Ugyanakkor az újépítésű lakásoknál – amelyeket 90
%-ban új bútorokkal rendeznek be, vagy a külföldi tulajdonok esetében
lakáskezelő cégek bútorozóival rendeztetnek – nagyobb eltérés mutatkozik a
berendezett, jól felszerelt lakások javára.

A mögöttünk álló három
hónapban nem mutatkozott az ilyenkor szokásostól eltérő kereslet, vagy kínálat
az albérletpiacon. Az általános gazdasági és hitelválság
hatásait mindenki a saját pénztárcáján is érezheti, a fizetőképes kereslet
csökkenése az albérletárakat is negatívan befolyásolta. Az őszi
zsongást követően némileg lecsendesedett az albérletpiac, a hitelválság csak
később mutatkozó hatásai akár ellentétesen is hathatnak az árakra.

A
hitelek szűküléséből adódóan sokan elveszítették a maradék esélyüket is a
lakásvásárlásra. A vevőkör szűkülése nem tesz jót a lakáspiacnak, de az önerő
nélküli konstrukciók megszűntetése némi esélyt adhat az albérletpiac életben
tartására.

A bérleti díjak átlagos 5-8 %-os csökkenése első hallásra
túlzottnak tűnhet ilyen rövid időn belül, az átlagot azonban jelentősen
rontják a 75 négyzetméter és az ettől nagyobb alapterületű lakások
,
amelyek körében 25-33 %-os bérleti díj csökkenés is előfordult. A táv- és a
gázfűtéses lakások fűtési költségei egyaránt emelkedtek, ami tovább nehezíti az
ilyen típusú lakások bérbeadását.

A belső kerületekben található gázfűtéses téglalakásokért
fizetendő bérleti díjak átlagosan 9,9 %-kal csökkentek a november óta eltelt
időszakban. A változás a 75 négyzetméter és az ettől nagyobb alapterülettel
rendelkező lakásokat sokkal drámaibban érintette. A VI. kerületben – ebben a
kategóriában – 33,53 %-os csökkenést mértük.

A nagy lakások bérleti
díjai Lipótvárostól Ferencvárosig minden belső kerületben
kétszámjegyű csökkenést mutattak. A másfél szobás lakások bérleti díjai
kerületenként eltérően 2-7 %-kal alacsonyabbak, mint az előző negyedévben,
Józsefvárosban nem változtak az árak, bár ott volt a legalacsonyabb bázis.

A növekvő számú elbocsátások és az építőipar
visszaesése
miatt tovább szűkülhet a kereslet, ami megnehezítheti a
bérbeadók dolgát. A megmaradt lakáskeresők számára továbbra is döntő fontosságú
a jó elhelyezkedés, a megfelelő közlekedés és az alacsony fenntartási költségek.

A belvárosban leginkább a metróvonalak, a főbb villamos vonalak és a
közlekedési csomópontok szomszédságában található ingatlanokat keresik. A
legkeresettebb kategóriába tartoznak a 60-80 ezer forint között bérelhető,
legalább 3-4 fő számára alkalmas, lehetőleg nem távfűtéses lakások.

A belső kerületekben található távfűtéses téglalakásokért
elkért bérleti díjak számításaink szerint átlagosan 9,25 %-kal csökkentek az
elmúlt negyedévben, a már említett alacsony bázisnak is betudhatóan egyedül a
VIII. kerületi garzonok esetében növekedtek az árak. A másfél-három szobás
lakások tekintetében a nívósabb kerületekben átlag alatti volt a visszaesés.

Az egyszobás távfűtéses panellakások havi bérleti díjai
48 ezer forint körül alakulnak, a másfél szobásokért közel 52-61 ezret is
elkérnek. A kínálatot jellemzi, hogy a pesti oldalon a másfél szobások, a budai
oldalon pedig a garzonlakások bérleti díja a piaci tendenciától eltérően még
emelkedni is tudott.

Az ingatlanpiaci szakértők szerint a keresők többsége a kedvezőbb árak
ellenére sem kér a VIII. kerületi ajánlatokból, a körút közelében lévő,
felújított házakban található lakások ugyanakkor gyorsabban kiadhatóak.

A külső kerületek vizsgálatakor Zugló, Ferencváros,
Angyalföld és Óbuda albérletpiacát céloztuk meg, az új építésű egyedi fűtéses és
a panellakásokat hasonlítjuk össze.

Az új építésű lakásokhoz értéküknél, koruknál és
felszereltségüktől fogva magasabb bérleti díj tartozik, mint a használt tégla-
vagy panellakásokhoz. A nagyobb alapterületű lakásoknál még szembetűnőbb ez a
különbség. Újépítésű garzonlakást nem nagyon találni 55 ezer forintos bérleti
díja alatt a piacon, a másfél szobásokért pedig legalább 70 ezer forintot kérnek
el havonta. A fűtési szezon kellős közepén a keresés során megfontolandó egy
modern fűtésű és jó szigetelésű lakás.

Összegzésképpen megállapítható, hogy a vizsgált adatok alapján átlagosan 5-8
%-os bérleti díj csökkenés volt az elmúlt negyedévben. Az ingatlanközvetítők a
lakáspiac lassulásával egyre nagyobb számban foglalkoznak bérbeadással is. A
vizsgálathoz szükséges friss adatokat ez alkalommal is az alberlet.hu és az
ingatlan.com szolgáltatta.

$(“img.popupimage”).click(function(){
openImageWinPC($(this).attr(“src”));
});
$(“a.popupgallery”).click(function(){
openWin($(this).attr(“href”)+”&a=1″,660,540);
return false;
});