A plázastop a földbe döngölte a haldokló építőipart

2012-től a plázastop akár újabb 250 milliárdnyi megrendelést húzhat ki az építési vállalkozások alól, ami a kereskedelmi beruházások építőipar termelésben betöltött arányát nézve azt jelenti, mintha teljes lakásépítést törölnék a megbízásokból. A külföldi munka, vagy az EU-s pénzek felhasználása kiút lehetne a cégeknek, utóbbihoz azonban már most napi 1,9 milliárd forintot kéne lehívni az Uniótól.

A legpesszimistább forgatókönyvek megvalósulását, azaz éves szinten 10 százaléknál is nagyobb építőipari visszaesést vetít előre a KSH szeptemberi gyorsjelentése – kommentálta a legfrissebb adatokat a Napi Online-nak Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke. Hozzátette, a legszomorúbb, hogy a rendelésállomány az év eleji 32 százalékos csökkenésről szeptemberre már 40 százalékos zsugorodást mutat, aminek eredményeként a hátra lévő hónapokban folytatódni fog a termelés csökkenése. A kisebb termelési volumenből eltűntek a nagyberuházások, a megmaradó munkák elvileg a kkv-k számára jelenthetnek piacot.

Mindenki tönkremegy

A GKI becslése szerint 2010-ben az építőipari termelés 6 százalékát a kereskedelmi beruházások, 8 százalékát a lakásépítés tette ki. Az idei számok szerint a lakásépítés aránya 5,3 százalékra csökkenhet, a kereskedelemé valamivel 6 százalék fölé nőhet, vagyis a plázastoppal a teljes lakásépítésnek megfelelő teljesítménynél nagyobb megrendelés válhat nullává. Koji kiemelte, a termelői árak emelkedése még az infláció felét sem éri el, így a jövedelmezőség romlása olyan mértékű, hogy év végével nagyon sok cég húzza majd le a rolót. Mint kifejtette, a vállalkozási lánc végén állók abban a hiszemben vannak, hogy a lánc elején álló generálkivitelezők rosszhiszemű, csalárd magatartása tünteti el a pénzt a rendszerből, azonban nem erről van szó: az irreális árak és megrendelések hiánya miatt ma már a vállalkozási lánc minden szereplője tönkremegy.

Jelentős érvágás a jövő évi megrendelésekből potenciálisan eltűnő újabb mintegy 250 milliárd forint, az eddigi trendet figyelembe véve ekkora volumenű kereskedelmi beruházás valósulhatna meg 2012-es árakon a plázastop nélkül – hivatkozik Koji az ÉVOSZ számításaira. Az alelnök ugyan bízik benne, hogy ez az összeg nem tűnik el teljes egészében, ha egyedi elbírálás alapján mégis épülnek 300 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi létesítmények is, mindenestre az új szabályozás a döntéseket és a volument is jelentősen lelassítja illetve csökkenti. Koji szerint az ágazat számára a közmegrendelések  jelenthetnék a túlélést, a 2012-es költségvetési év azonban erre nem nyújt sok lehetőséget. A gazdaság a régi kapacitásokon működik, pótlólagos beruházások nincsenek. A lakosság nem tud, és nem is akar költeni. Azon azonban gondolkodni kéne – vetette fel Koji -, hogy a meghirdetett kormányprogramokra hogyan lehet forrást találni.

Süket fülekre talált a szakmai csomag

Számos buktatója ellenére menekülőutat kínálhat az építőipari kkv-knak az építési recesszióval nem küzdő német, osztrák, vagy holland piacra lépés, amire a felkészülést szakmai rendezvényekkel, kiadványokkal az ÉVOSZ is támogatja. A kinti partner felkutatásán kívül ugyanis a legnagyobb kihívást a helyi vállalkozási környezet, munkakultúra, adózási szabályok megismerése jelenti. Érezhetően lendítene a külföldi munkavállaláson, ha a budapesti Német-Magyar Vegyeskamara mintájára az MKIK és külgazdasági hivatal létrehozná annak a németországi tükörszervezetét, hogy segítse a magyar cégek érvényesülését. Az építőipar rendbetételére már számos startégia és koncepció született, a civil szakmai szervezetek Matolcsy György kérésére már régóta elkészítettek egy olyan csomagot, amely pénz nélkül, együttműködések kidolgozásával, a szervezés átalakításával, jogszabálymódosításokkal és megfelelő piacellenőrzéssel pozitív irányba befolyásolná az ágazat teljesítményét, azonban eddig még azt sem sikerült elérni, hogy a miniszter felkérésére készített anyagról érdemben tárgyalhassanak  a döntéshozókkal – fűzte hozzá Koji.

A plázastop tovább rontja a jövedelmezőséget

Egyelőre nem változtat 2011-re éves szinten 10 százalékos, 2012-re 3-4 százalékos  csökkenést jósló építőipari prognózisán a GKI – mondta lapunknak Petz Raymund ügyvezető igazgató. Hozzátette, a dekonjunktúrát az infláció felét sem elérő termelői árváltozás is alátámasztja. A jövedelmezőséget jövőre a plázastop mindenképpen tovább rontja, ugyanis mára már csak ezen a területen tudtak árat emelni az építőiparban. Petz szerint az uniós forrással megvalósítható beruházások,az útépítés, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a vasútépítés rejt még valós építőipari potenciált. A folyamatokat azonban nagyon fel kéne ahhoz gyorsítani, hogy a 2013 december végéig rendelkezésre álló mintegy 1460 milliárd forint elfogyjon, ehhez mátó, napi szinten 1,9 milliárd forintot kellene lehívni.