2050-ig 20%-kal csökken az irodaterületek iránti igény

A Colliers International legutóbbi kutatásából kiderül, hogy a munkaképes lakosság számának csökkenése miatt Európa az elkövetkező évtizedek során csökkenő keresletet tapasztal majd az irodapiacon. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy Európa munkaképes lakossága fogy, ez pedig a kereskedelmi ingatlanok iránti kereslet (iroda és ipari) 10%-os csökkenését jelző forgatókönyvet vetíti előre a kontinensen az elkövetkező 20 évben. Ezt egy további 10%-os csökkenés követi majd a 2050-es éveket követő húsz évben.

„Magyarországon elsősorban a nemzetközi cégeknél és a szolgáltató központoknál (Shared Service Center) képviselteti magát jelentős létszámban az Y Generáció. Az irodahelyiségek kialakítását az Y Generáció munkakultúrájához kell igazítani. A fejlesztőknek már tervezési fázisban számolniuk kell ezen generáció igényeinek kielégítésével, a meglévő irodaterületeknél is egyre inkább érdemes figyelembe venni felújítás során az Y Generáció szempontjait.” – mondta Mazsaroff Kata, a Colliers International Hungary bérlőképviseleti vezetője.  

 

Ma, az ún. a baby-boom generáció (vagyis az 1960-70-es években született generáció) uralja a munkaerőpiacot, mely a munkaképes népesség körülbelül 45%-át jelenti. Az irodai környezet tervezésekor legfőképp e generáció igényeit vették figyelembe, így ebből kifolyólag a cellás irodaterületek nagyobb arányban vannak jelen az egyterű irodákkal szemben. 2020-ra a baby-boom generáció hatása majdnem eltűnik – hiszen addigra feleződik a létszáma – valamint 2030-ra ugyanez a generáció gyakorlatilag fellelhetetlen lesz a munkerőpiacon. Így az Y és Z-generációk vehetik át a terepet nagyobb döntési súllyal a munkahely környezetének kialakításában és megtervezésében.

 

„Az elkövetkező 20 évben nagy változásnak nézünk elébe az uralkodó stílus, motiváció és módszereket illetően a munkavégzés valamint a munkába járás terén a modern munkaerőpiacon.” – mondta Guy Douetil, a Colliers International EMEA Corporate Solutions ügyvezető igazgatója. „A változó stílushoz és igényekhez rugalmasan alkalmazkodó irodaterülettel való rendelkezés és ezek kialakítása egyre fontosabb szemponttá válik majd a fejlesztők és tulajdonosok körében.”

Az irodaépületek általában 20 éves élettartammal rendelkeznek ugyanúgy, ahogy a hosszú távú befektetések is ekkora időszakra köttetnek. A bankok és befektetők létfontosságú érdeke lesz, hogy az irodaépületeik kiállják az idő próbáját és megfeleljenek a változó igényrendszereknek.  Ezen előrelátás mulasztása nagyobb fokú kihasználatlanságot (üresen álló irodaterületet), előrehaladott elavulást jelentene, mely az állomány állagjavítása érdekében magasabb tőkeráfordítással, alacsonyabb bérleti díjakkal valamint gyengébb véghozammal és csökkent bevételekkel járna.

 

Bár ezen európai trendek mindenkit érintenek, az országonkénti és helyi hatások a munkaerő- és ingatlanpiacokon nagy eltéréseket mutat majd. Ennek tükrében, a dél-, kelet- és nyugat-európai irodapiacok viselik majd a munkaerő létszámcsökkenésének nehezét mely az irodaterületek iránti igény visszaesésében nyilvánul majd meg. Ezzel egyidőben Észak-Európa csekély növekedést mutat majd. Azonban a népvándorlási előrejelzéseket is figyelembe véve a gazdasági lehetőségek terén, a kelet-európai országok pozitív hatást érezhetnek majd a munkaerőforrás kihelyezések növekedése kapcsán.

 

„Úgy véljük, hogy a kihelyezett munkaerő Kelet-Európában több mint félmillióval növekedhet 2020-ig” – jegyezte meg Damian Harrington, az ingatlan-tanácsadó cég regionális kutatási igazgatója. „Ez öt és fél – hatmillió négyzetméter irodaterületnek felel meg, mely elégséges lenne együttesen a varsói és prágai modern irodaállomány feltöltéséhez.”